Tegnap olvastam, hogy az újpesti üveggyárban kifolyt az üveg.
Az újpesti üveggyárban én is dolgoztam több alkalommal.
A hírekben említett kemencének voltam üzemvezetője is.
Sajnos csak annyit tudok, ami a hírekben megjelent, azt se tudom mi volt az ok, és hol történt a baj a kemencénél. A fényképek ugyan engednek következtetni. A hírekben azt mondták, hogy 8 autóval, 40 fővel próbálták hűteni a forró üveget.
Nem tudom, hogy hogyan sikerült e megállítani az üvegfolyást, de vízhűtéssel önmagába szinte lehetetlen megfékezni. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha jó hővezető anyaggal próbáljuk eltömni a nyílást és azt hűtjük pl.: acélcsövekkel, lemezekkel. A gyakorlat sajnos az, hogy az üveg addig folyik, míg nyílás tart.
A közvetlen vízfecskendezésnek még van egy másik veszélye, hogy a forró kádkövekre érve azokat elrepeszti és tovább növeli a nyílást.
A folyás helyszínéhez nagyon nehéz hozzá férni ilyen esetben, mert a szűk hely mellett több száz fokos meleg van. / A kemencében az üveg 1480 fok körül olvad a kifolyó üveg is olyan hőfokú. /
Ezeket a kemencéket úgy kell elképzelni, hogy középen van egy nagy tér, mint egy szoba, majd tengelyben ebből nyílik egy kisebb. A két tér középen fallal el van választva és alul van egy nyílás, melyet átfolyónak hívunk. Itt folyik át az üveg az olvasztótérből a munkakádba. A keveréket melyből az üveg lesz, a kemence hátsó oldalán adagolják. A kész üveg kivétele a kemencénél a munkakádból történik.
A terek elvileg vízszintesen is el vannak választva. Alul kádkövek határolják / ebben olvad ez üveg /, míg felül hőállótéglából kifalazott tűztér van. / ahol az olvasztáshoz szükséges hő képzése történik /.
A kemence mellett két oldalon vannak a hőcserélő kamrák. A kamrákban rácsszerűen tűzálló téglák vannak elhelyezve. A kamrák 20-30 percenként váltják funkciójukat, hol felmelegednek a távozó füstgáztól, hol felmelegítik a bennük áthaladó levegőt, erre azért van szükség, mert ha a gázt szobahőmérsékletű levegővel égetnénk el, akkor azonos gázmennyiségnél sokkal alacsonyabb égési hőmérsékletet érnénk el. A hőcserélő kamrákat egy úgynevezett égőnyak köti össze a kemencével, melyhez csatlakoznak a „gázégők”. Ahogy az égéshez szükséges levegőt is 20-30 percenként váltjuk úgy a gáz befújást is, így a kemence tüzelése, hol jobbról, hol balról történik.
Az olvasztóteret azért választják el a munkakádtól, mert az olvasztótérben intenzív áramlások vannak és emiatt az üvegolvadék nem tud letisztulni, míg a munkakádban nincs közvetlen fűtés és emiatt az üveg szép lassan tud tisztulni.
A kádkövek melyben az üveg olvasztás és az üveg pihentetése történik, egy-egy kemence ciklus alatt beleolvadnak az üvegbe. A kádkövek magas alumínium és cirkon oxid tartalmú anyagok, melyek az üveg olvadéknak nagyon ellen állóak ezért a beolvadás csak 3-5 év alatt történik meg az üveg összetételtől és az olvasztási hőmérséklettől függően. Ha az üveget analizáljuk, akkor a beolvadásból származó anyagok szinte kimutathatatlanok.
A kádkövek 30 cm szélesek cseréjüket általában akkor szokták elvégezni, amikor 1/4 –re elkopnak. Mivel a kádkövek nagyon drágák és a munka is sokba kerül ezért az üzemeltetők végsőkig húzzák a kemencék átépítését. A kemencék kádköveinek hűtésével az előbb említett folyamatot lehet, csökkenteni ezért minden kemencén ezt alkalmazzák is. Az kemence ciklusok végén a hűtés kimaradása nagyon veszélyes lehet. A ciklus végén szinte folyamatosan ellenőrizni kell a kádköveket.
26 éve Vácon volt egy hasonló eset. Ott a kifolyt üveg, amivel találkozott mindent megolvasztott. A szellőzés méteres acélcsövei, korlátok szinte elolvadtak.
A váci eset még szerencsés volt, mert a hídnál folyt ki az üveg és a hídba lévő acél hűtőcsövek külső hűtése vízsugárral eredményes volt és sikerült lefagyasztani az üveget a folyás helyén.
Az üveg kifolyást egy áramszünet okozta, vízkimaradással együtt. Víz kimaradásra is fel volt készítve a rendszer, de a sors úgy hozta, hogy pont akkor tartották karban a víztornyot.
Vácon sikerült a kemencét leállás nélkül helyre állítani.