2010. december 31., péntek
2010. június 29., kedd
Üveg színezése frittel.
Üveg fritt alkalmazásával rogyasztott az üvegeket díszíthetjük. Ha teljesen beolvasztjuk, akkor pótolhatjuk a színes üvegeket, ha csak rá olvasztjuk, akkor érdekes fényhatást érhetünk el.
Fritt az üveglapon
Rogyasztás után.
2010. március 25., csütörtök
Optikai szál
Tegnap írtam az optikai szálról. Ugyan azt hiszem, a mai világban mindenki tudja miről beszéltem, de az egyértelműség kedvéért pontosítom.
Optikai szál- Wikipédia szerint:
Az optikai szál egy igen tiszta, néhány tíz (a technológia megjelenése idején még néhány száz) mikrométer átmérőjű szálból és az ezt körülvevő, kisebb optikai törésmutatójú héjból álló vezeték. Működési elve a fénysugár teljes visszaverődésén alapul: A fénykábel egyik végén belépő fényimpulzus a vezeték teljes hosszán teljes visszaverődést szenved, így a vezeték hajlítása esetén is – minimális energiaveszteséggel – a szál másik végén fog kilépni.
Optikai szál- Wikipédia szerint:
Az optikai szál egy igen tiszta, néhány tíz (a technológia megjelenése idején még néhány száz) mikrométer átmérőjű szálból és az ezt körülvevő, kisebb optikai törésmutatójú héjból álló vezeték. Működési elve a fénysugár teljes visszaverődésén alapul: A fénykábel egyik végén belépő fényimpulzus a vezeték teljes hosszán teljes visszaverődést szenved, így a vezeték hajlítása esetén is – minimális energiaveszteséggel – a szál másik végén fog kilépni.
2010. március 24., szerda
Üvegbeton
A hatvanas években nagy divat volt betonba üveget elhelyezni. A leggyakrabban a kemencék leállása után a kemencékben maradt üveget helyezték el a betonban. Az iparművészeti lapokban, abban az időben több ilyen alkotást is bemutattak. 1975-be én is készítettem egy ilyen beton lapot. Betonba én üveg rudakat /szállakat/ helyeztem el, majd a beton megkötése után a felületet felcsiszoltam, poliroztam. A lapot beépitettem szobánk egyik falába. A betonlap mögé különböző színű fényforrást helyeztem sötétben nagyon kellemes hangulatot adott..
Ma ismét reneszánszát éli ez a téma.
Az üvegbetonra Fekete Zsuzsanna és a fényáteresztő betonra Losonczi Áron jelentett be szabadalmat. Mind két szabadalommal nagyon kreatív dolgokat lehet kialakítani, csak gratulálni lehet hozzájuk.
A fényáteresztő beton esetében talán még igazán az a nagyszerű, hogy az optikai szállak üvegei szinte nem tartalmaznak vasat így a fényáteresztő képességük nagyon jó és a fényt bárhonnan bárhova el tudják vinni.
Mind két szabadalomnak van egy nagy hátránya, hogy a beton és az üveg is jó hővezető ezért igazán felhasználásuk korlátozott.
A fényáteresztő beton esetén a szigetelést még elképzelhetőnek tartom, hogy szendvics panelként a külső és a belső beton közé szigetelést helyezzenek, melyben az optikai szálak átfutnak.
Ma ismét reneszánszát éli ez a téma.
Az üvegbetonra Fekete Zsuzsanna és a fényáteresztő betonra Losonczi Áron jelentett be szabadalmat. Mind két szabadalommal nagyon kreatív dolgokat lehet kialakítani, csak gratulálni lehet hozzájuk.
A fényáteresztő beton esetében talán még igazán az a nagyszerű, hogy az optikai szállak üvegei szinte nem tartalmaznak vasat így a fényáteresztő képességük nagyon jó és a fényt bárhonnan bárhova el tudják vinni.
Mind két szabadalomnak van egy nagy hátránya, hogy a beton és az üveg is jó hővezető ezért igazán felhasználásuk korlátozott.
A fényáteresztő beton esetén a szigetelést még elképzelhetőnek tartom, hogy szendvics panelként a külső és a belső beton közé szigetelést helyezzenek, melyben az optikai szálak átfutnak.
2010. február 22., hétfő
Itt a Netten láttam, hogy kihirdették az üveg hulladékhasznosításra kiírt pályázat győztesét.
Nem mentem oda és nem néztem meg, mert nem vártam többet, mint amit az arról készült film bemutatott. Áttörő megoldás nem volt.
Az igaz arra jó volt, hogy a figyelmet felhívja a hulladékhasznosításra.
A filmen szereplő megoldások egyediek voltak, nagy tételben alkalmatlanok a hulladékok hasznosítására. Talán az üvegtéglákat lehetne nagyobb mennyiségben hasznosítani, de itt is gátat szab a hulladékok változó összetétele.
Mint már korábban írtam, lényegi áttörés csak akkor várható, ha egységesítik a piacon lévő üvegek fizikai – kémiai jellemzőit.
Nem mentem oda és nem néztem meg, mert nem vártam többet, mint amit az arról készült film bemutatott. Áttörő megoldás nem volt.
Az igaz arra jó volt, hogy a figyelmet felhívja a hulladékhasznosításra.
A filmen szereplő megoldások egyediek voltak, nagy tételben alkalmatlanok a hulladékok hasznosítására. Talán az üvegtéglákat lehetne nagyobb mennyiségben hasznosítani, de itt is gátat szab a hulladékok változó összetétele.
Mint már korábban írtam, lényegi áttörés csak akkor várható, ha egységesítik a piacon lévő üvegek fizikai – kémiai jellemzőit.
2010. február 18., csütörtök
Értékek
Most olvastam,hogy megpróbálják megmenteni a salgótarjáni öblösüveggyár muzeális értékű minta kollekcióját. Tiszta szívemből örülök neki.
Vajon mi lett a többi megszűnt üveggyár minta kollekciójával?
Vajon mi lett a többi megszűnt üveggyár minta kollekciójával?
2010. február 15., hétfő
Mühely berendezései
Formák készítéséhez korong
Formák szárítása
Kiégetéshez és rogyasztáshóz kemence
Üvegtároló
Üveg megmunkálás eszközei
Vegyszerek
Késztermékek
Formák szárítása
Kiégetéshez és rogyasztáshóz kemence
ÜvegtárolóÜveg megmunkálás eszközei
Vegyszerek
Késztermékek
2010. február 13., szombat
Elmélkedés a hulladékhasznosításról
A napjaink egyik felkapott témája a hulladékhasznosítás. Pályázatokat írnak ki, most is az üvegre volt egy kiírt pályázat. Az eredményét még nem ismerem.
A következőkben erről írnám le a véleményem:
Az utóbbi évtizedekben az üveg használatát a csomagoló iparban visszaszorították, ennek több oka volt: egyrészt a műanyag olcsóbb lett és az eldobható termékekkel nem kellett bajlódni. Ahol megmaradt ott is az ismételt felhasználást teljesen minimális szintre csökkentették. Az okok érthetők a liberalizáció magával hozta, hogy a boltokban a világ minden részéről kapunk például konzervet / miután megvettem otthon láttam, hogy a cékla konzerv Kínai, az uborka konzerv Indiai/elképzelhetetlen, hogy visszaszállítsuk mindenhova a göngyöleget.
Így aztán a hulladék csak gyűlik, és lassan élhetetlenné válik környezetünk.
/ A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy előírnánk, hogy minden termék csak újrahasznosítható / visszaválható / csomagolásban kerülhet piacra, így több célt is elérnénk növelni, lehetne saját mezőgazdaságunk és feldolgozó iparunk termelését, megbízható terméket tudnánk vásárolni és jelentősen csökkenne a hulladék. /
Sajnos a piaci érdekek miatt mindenki csak a hulladékhasznosításban látja a megoldást, pedig a legegyszerűbb lenne céltudatosan megtervezni életünket.
/ Ha visszagondolok, hogy gyerekkoromban, ha lementünk egy falusi tanyára rend és tisztaság volt, mindent céltudatosan használtak. A szemétdombon is csak zöld hulladék volt. Aztán jöttek a hetvenes - nyolcvanas évek, és néztük, hogy hogyan csomagolják a „nyugati” árukat és irigykedtünk. Azt hittük, hogy azok sokkal jobbak is. Kis dobozba nagydoboz, egy 10 mm-s termékhez 20 cm – x - 20 cm-s műanyag tartó /
Sajnos, amíg a piaci érdekek diktálnak, addig a hasznosításnál jobbat nem tehetünk.
Mentsük, ami menthető. Mert a hulladékok is értékek lehetnek.
Az üveg, hulladékra ez külön is igaz. Az üvegek előállítása nagy anyagi ráfordítást igényel. Ha belegondolunk, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy egy pohár, vagy egy sörösüveg rendelkezésünkre álljon akkor megértjük a hulladék hasznosságát is.
/ A befektetet munka, anyag, energia egy részét visszanyerhetjük. /
1. Be kell szereznünk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük:
Homokot, dolomitot, földpátot bányászni, tisztítani, osztályozni, esetleg őrölni szükséges
Szódát, salétromot, borsavat színező és derítőanyagokat elő kell állítani.
2. Az üveggyártáshoz komoly beruházás szükséges: keverőház / az alapanyagok előkészítéséhez összeméréséhez /, szállítóeszközök a keverék kemencéhez szállításához, kemence kiegészítő berendezéseivel, gyártósorok, temperáló kemencék, megmunkáló gépek, csomagoló gépek stb.
Az üzem fenntartásához is komoly anyagi eszközök szükségesek:
A kemencéknek jelentős az energia igénye, 3 -5 évente át kell építeni / mert a kádkövek feloldódnak, a boltozat és a hővisszanyerő kamrák elhasználódnak/.
De, hogy hasznosíthatjuk az üveg hulladékot:
1. A legkézenfekvőbb az lenne, hogy ismét megolvasztjuk. Ennek sajnos korlátai vannak, csak részben lehet cserepet az üveggyártáshoz felhasználni.
Másik gond, hogy a hulladékból kinyert cserép, változó összetételű és így a gyártáshoz szinte nem használható vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Az ilyen módon történő hasznosítással pedig rengeteg energiát tudnánk megtakarítani.
A hulladék üveg megolvasztásához kb. 600 kcal/ kg. , míg az alapanyagokból készült üveghez kb. 2500-3500 kcal/ kg. szükséges.
Továbbá a hagyományos alapanyagból készült üvegek gyártása során rengeteg széndioxid kerül a levegőbe ez a cserép adagolásával. / A szóda, a hamuzsír, a dolomit elbomlásakor. /
/ Amikor az üveget propagálják, mint környezet barát anyagot, erről elfelejtenek beszélni. Az igaz, ha már készen van, akkor az./
Hosszú távon, az e fajta hasznosítás érdekében megérné szabványosítani a csomagoláshoz használatos üvegek kémiai összetételét
2. A leggyakoribb hasznosítási mód a szigetelő szál, paplan. Ezt már lassan száz éve készítik.
3. A megtört hulladékot színterezik, így szűröket, kopásálló járólapokat gyártanak.
4. Üvegfrittet szokták kopásállóság növelésére használni.
Sajnos minden más próbálkozás inkább csak egyedi jellegű és inkább csak reklám értékű.
Lehetne természetesen sokoldalúbbá tenni a hasznosítást, de ehhez szükséges lenne az üvegek fizikai – kémiai jellemzőinek szabványosítása.
A következőkben erről írnám le a véleményem:
Az utóbbi évtizedekben az üveg használatát a csomagoló iparban visszaszorították, ennek több oka volt: egyrészt a műanyag olcsóbb lett és az eldobható termékekkel nem kellett bajlódni. Ahol megmaradt ott is az ismételt felhasználást teljesen minimális szintre csökkentették. Az okok érthetők a liberalizáció magával hozta, hogy a boltokban a világ minden részéről kapunk például konzervet / miután megvettem otthon láttam, hogy a cékla konzerv Kínai, az uborka konzerv Indiai/elképzelhetetlen, hogy visszaszállítsuk mindenhova a göngyöleget.
Így aztán a hulladék csak gyűlik, és lassan élhetetlenné válik környezetünk.
/ A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy előírnánk, hogy minden termék csak újrahasznosítható / visszaválható / csomagolásban kerülhet piacra, így több célt is elérnénk növelni, lehetne saját mezőgazdaságunk és feldolgozó iparunk termelését, megbízható terméket tudnánk vásárolni és jelentősen csökkenne a hulladék. /
Sajnos a piaci érdekek miatt mindenki csak a hulladékhasznosításban látja a megoldást, pedig a legegyszerűbb lenne céltudatosan megtervezni életünket.
/ Ha visszagondolok, hogy gyerekkoromban, ha lementünk egy falusi tanyára rend és tisztaság volt, mindent céltudatosan használtak. A szemétdombon is csak zöld hulladék volt. Aztán jöttek a hetvenes - nyolcvanas évek, és néztük, hogy hogyan csomagolják a „nyugati” árukat és irigykedtünk. Azt hittük, hogy azok sokkal jobbak is. Kis dobozba nagydoboz, egy 10 mm-s termékhez 20 cm – x - 20 cm-s műanyag tartó /
Sajnos, amíg a piaci érdekek diktálnak, addig a hasznosításnál jobbat nem tehetünk.
Mentsük, ami menthető. Mert a hulladékok is értékek lehetnek.
Az üveg, hulladékra ez külön is igaz. Az üvegek előállítása nagy anyagi ráfordítást igényel. Ha belegondolunk, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy egy pohár, vagy egy sörösüveg rendelkezésünkre álljon akkor megértjük a hulladék hasznosságát is.
/ A befektetet munka, anyag, energia egy részét visszanyerhetjük. /
1. Be kell szereznünk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük:
Homokot, dolomitot, földpátot bányászni, tisztítani, osztályozni, esetleg őrölni szükséges
Szódát, salétromot, borsavat színező és derítőanyagokat elő kell állítani.
2. Az üveggyártáshoz komoly beruházás szükséges: keverőház / az alapanyagok előkészítéséhez összeméréséhez /, szállítóeszközök a keverék kemencéhez szállításához, kemence kiegészítő berendezéseivel, gyártósorok, temperáló kemencék, megmunkáló gépek, csomagoló gépek stb.
Az üzem fenntartásához is komoly anyagi eszközök szükségesek:
A kemencéknek jelentős az energia igénye, 3 -5 évente át kell építeni / mert a kádkövek feloldódnak, a boltozat és a hővisszanyerő kamrák elhasználódnak/.
De, hogy hasznosíthatjuk az üveg hulladékot:
1. A legkézenfekvőbb az lenne, hogy ismét megolvasztjuk. Ennek sajnos korlátai vannak, csak részben lehet cserepet az üveggyártáshoz felhasználni.
Másik gond, hogy a hulladékból kinyert cserép, változó összetételű és így a gyártáshoz szinte nem használható vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Az ilyen módon történő hasznosítással pedig rengeteg energiát tudnánk megtakarítani.
A hulladék üveg megolvasztásához kb. 600 kcal/ kg. , míg az alapanyagokból készült üveghez kb. 2500-3500 kcal/ kg. szükséges.
Továbbá a hagyományos alapanyagból készült üvegek gyártása során rengeteg széndioxid kerül a levegőbe ez a cserép adagolásával. / A szóda, a hamuzsír, a dolomit elbomlásakor. /
/ Amikor az üveget propagálják, mint környezet barát anyagot, erről elfelejtenek beszélni. Az igaz, ha már készen van, akkor az./
Hosszú távon, az e fajta hasznosítás érdekében megérné szabványosítani a csomagoláshoz használatos üvegek kémiai összetételét
2. A leggyakoribb hasznosítási mód a szigetelő szál, paplan. Ezt már lassan száz éve készítik.
3. A megtört hulladékot színterezik, így szűröket, kopásálló járólapokat gyártanak.
4. Üvegfrittet szokták kopásállóság növelésére használni.
Sajnos minden más próbálkozás inkább csak egyedi jellegű és inkább csak reklám értékű.
Lehetne természetesen sokoldalúbbá tenni a hasznosítást, de ehhez szükséges lenne az üvegek fizikai – kémiai jellemzőinek szabványosítása.
2010. február 10., szerda
Kerámia formák készítése üveg rogyasztáshoz
A forma készítés tulajdonképpen teljesen megegyezik a kerámiák készítésével a zsengélésí folyamatig.
A formákat több módon készíthetjük, gipsz formába bekorongozással, gipsz formába öntéssel vagy kézi formázással.
I. A formákat először tervezzük meg.
A tervezésnél vegyük figyelembe a következőket:
1.A kerámia formák hő tágulása kisebb, mint az üvegé, ezért csak olyan formát tervezünk, ahol az üvegnek van helye összehúzódni.
2. A kerámia formák száradáskor, égetéskor zsugorodnak. A kerámia gyártók a zsugorodás mértékét meg szokták adni ezzel számoljunk.
3. Formáknál lényeges, hogy égetés után mennyi a víz felvétele, ezért a kerámiák kiválasztásánál ezt is vegyük figyelembe.
/Túl tömörre égő kerámiákra nehéz felhordani a forma leválasztót/.
II. Miután a terméket / kerámia formát / megterveztük tervezzük meg a kialakításához szükséges gipsz formákat.
A tervezésnél vegyük figyelembe: A formából kivétel lehetőségeit, forma nedvesség szívását, forma falvastagságát.
A gipsz formák tervezését és elkészítését érdemes forma készítővel végeztetni, de kisebb, vagy egyszerűbb formákat saját magunk is elkészíthetjük.
/ Első lépésben elkészítjük a forma negatívját (fából vagy danamidból) azt öntő dobozba helyezzük és gipszel, kiöntjük.
A kiöntés előtt a formát és a dobozt forma leválasztóval bekenjük. A legegyszerűbb forma leválasztó a kenő szappan. Természetesen bekenés után meg kell szárítani,
A gipszek: gipsz-víz arányát és a gipszek felhasználási módját a gyártok megadják./
Miután rendelkezésünkre állnak a gipsz formák és kellően kiszáradtak elkezdhetjük a kerámiák készítését.
Bekorongozásnál finom samottos korongos masszát érdemes használni 25% <1mm samott tartalommal, ugyan ezt a masszát lehet használni kézi formázásnál is.
A korongos massza előkészített állapotban vásárolható.
Öntésnél fehér kőedény öntő masszát / vagy kályhás samottos öntő masszát / érdemes használni. Ez por alakban vásárolható.
Öntéshez a port vízzel össze kell keverni. Először kimérjük, az előírás szerinti víz mennyiséget ebben feloldjuk az ülepedés gátlót, majd folyamatos keverés mellet hozzá adjuk a port. Összekeverés után érdemes egy két napig pihentetni. Természetesen felhasználáskor ismételten összekeverni szükséges a masszát.
Öntésnél az öntő masszát beöntjük a formába, majd fél óra várakozás után a fölösleget kiöntjük / fél óra alatt kb. 3mm massza rakodik a formára / és további egy óra várakozás után a kész darabot kivehetjük. Kivétel után azonnal érdemes megtisztítani.
A korongozott vagy öntött formát miután elkészítettük szárítsuk, ki ez eltarthat akár több hétig is. Miután kiszáradt és úgy, mint a kerámia termékeket égessük ki.
A kiégetési hőfok görbe függ a kerámiák méretétől és vastagságától.
Száradás után a formákat égessük ki
Átlagos 200mm átmérőjű 3mm vastag formát én a következők szoktam kiégetni:
0-650 Celsius fok: 10óra
650-980 Celsius fok: 3óra 30 perc
Hőn tartás:30 perc
Lehűtés: a kemence természetes hűlésével.
Természetesen az égetési diagramot finomíthatjuk ha kemencéknek több felfűtő szakasza van.
Ebben az esetben 0-350 Celsius fokig lassú,350-500 Celsius fokig gyors,500-650 Celsius fokig lassú és 650-980 Celsius fokig gyors felfűtést alkalmazhatunk.
A masszák anyagától függően a maximális kiégetési hőmérsékletet csökkenthetjük 900 Celsius fokig.
A kiégetés után tulajdonképpen kész a formánk.
A leírt módon készített formákkal már több száz rogyasztást végeztem.A formák élettartamát a forma leválasztó cseréjének módja határozza meg.
A formákat több módon készíthetjük, gipsz formába bekorongozással, gipsz formába öntéssel vagy kézi formázással.
I. A formákat először tervezzük meg.
A tervezésnél vegyük figyelembe a következőket:
1.A kerámia formák hő tágulása kisebb, mint az üvegé, ezért csak olyan formát tervezünk, ahol az üvegnek van helye összehúzódni.
2. A kerámia formák száradáskor, égetéskor zsugorodnak. A kerámia gyártók a zsugorodás mértékét meg szokták adni ezzel számoljunk.
3. Formáknál lényeges, hogy égetés után mennyi a víz felvétele, ezért a kerámiák kiválasztásánál ezt is vegyük figyelembe.
/Túl tömörre égő kerámiákra nehéz felhordani a forma leválasztót/.
II. Miután a terméket / kerámia formát / megterveztük tervezzük meg a kialakításához szükséges gipsz formákat.
A tervezésnél vegyük figyelembe: A formából kivétel lehetőségeit, forma nedvesség szívását, forma falvastagságát.
A gipsz formák tervezését és elkészítését érdemes forma készítővel végeztetni, de kisebb, vagy egyszerűbb formákat saját magunk is elkészíthetjük.
/ Első lépésben elkészítjük a forma negatívját (fából vagy danamidból) azt öntő dobozba helyezzük és gipszel, kiöntjük.
A kiöntés előtt a formát és a dobozt forma leválasztóval bekenjük. A legegyszerűbb forma leválasztó a kenő szappan. Természetesen bekenés után meg kell szárítani,
A gipszek: gipsz-víz arányát és a gipszek felhasználási módját a gyártok megadják./
Miután rendelkezésünkre állnak a gipsz formák és kellően kiszáradtak elkezdhetjük a kerámiák készítését.
Bekorongozásnál finom samottos korongos masszát érdemes használni 25% <1mm samott tartalommal, ugyan ezt a masszát lehet használni kézi formázásnál is.
A korongos massza előkészített állapotban vásárolható.
Öntésnél fehér kőedény öntő masszát / vagy kályhás samottos öntő masszát / érdemes használni. Ez por alakban vásárolható.
Öntéshez a port vízzel össze kell keverni. Először kimérjük, az előírás szerinti víz mennyiséget ebben feloldjuk az ülepedés gátlót, majd folyamatos keverés mellet hozzá adjuk a port. Összekeverés után érdemes egy két napig pihentetni. Természetesen felhasználáskor ismételten összekeverni szükséges a masszát.
Öntésnél az öntő masszát beöntjük a formába, majd fél óra várakozás után a fölösleget kiöntjük / fél óra alatt kb. 3mm massza rakodik a formára / és további egy óra várakozás után a kész darabot kivehetjük. Kivétel után azonnal érdemes megtisztítani.
A korongozott vagy öntött formát miután elkészítettük szárítsuk, ki ez eltarthat akár több hétig is. Miután kiszáradt és úgy, mint a kerámia termékeket égessük ki.
A kiégetési hőfok görbe függ a kerámiák méretétől és vastagságától.
Száradás után a formákat égessük ki
Átlagos 200mm átmérőjű 3mm vastag formát én a következők szoktam kiégetni:
0-650 Celsius fok: 10óra
650-980 Celsius fok: 3óra 30 perc
Hőn tartás:30 perc
Lehűtés: a kemence természetes hűlésével.
Természetesen az égetési diagramot finomíthatjuk ha kemencéknek több felfűtő szakasza van.
Ebben az esetben 0-350 Celsius fokig lassú,350-500 Celsius fokig gyors,500-650 Celsius fokig lassú és 650-980 Celsius fokig gyors felfűtést alkalmazhatunk.
A masszák anyagától függően a maximális kiégetési hőmérsékletet csökkenthetjük 900 Celsius fokig.
A kiégetés után tulajdonképpen kész a formánk.
A leírt módon készített formákkal már több száz rogyasztást végeztem.A formák élettartamát a forma leválasztó cseréjének módja határozza meg.
2010. január 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
