2009. november 2., hétfő

Elnézést, ha blogom valaki szokta rendszeresen olvasni, hogy nem írok folyamatosan.
Mivel nem látom, hogy valakit is érdekel ezért azt hiszem amiről írnék azt egyszerűbb ha magammal megbeszélem.

2009. október 13., kedd

Szeptember 23.-i bejegyzésemhez találtam egy jó képet. Ezt közé teszem most.

2009. október 5., hétfő

Az egyik blogban olvastam, hogy pályázat során a zsűri tagok kerámia tárgyakat csak úgy tudnak elképzelni, ha annak funkciója van. Kerámia, üveg, fafaragás és még sorolhatnám, a sort lehet, hogy a funkcióért készül, de az igazán szép tárgyakat nincs szívünk használni.
De tulajdonképpen miért van a zűri. Ki és milyen alapon dönti el azt, hogy valami érték vagy sem. Azt megértem, hogy egy pályázat során, mint megrendelőnek joga van irányítani a művészt, hiszen fizet az alkotásért.
Azt is megértem, hogy a művész társadalom védi az érdekeit és ezért kell a zsűri.
De mi a művészet, mi az érték, és mi nem?
Van, aki giccs - nek tartja az eozinnal készült Zolnay porcelánokat és ugyanakkor a Tiffany lámpákat meg nem.
Én, mint laikus ember azért belső érzék szerint, ha ránézek, egy alkotásra azért valahogy tudok rangsorolni, persze lehet, hogy ez is már korábbi tanítások, befolyásolások eredménye.
De ez a rangsorolás csak az én rangsorolásom.
Gondoljunk vissza a "szocializmusra" akkor is volt zsűri, akkor is képeztek művészeket akkor is alkottak, és talán jó pár értékes művész veszett el az utókornak, mert ideologizálták a művészetet. Nem volt szabad nagyon díszíteni, csak az úgy nevezett letisztult formákat volt szabad használni.
Ma pedig itt van a kortárs művészet.
Nekem mindig a legszörnyűbb az volt, hogy bizonyos esetekben teljesen laikus éreztem magam, mert sok esetben én nem úgy láttam, ahogy kellene.

A netten nagyon sok emberrel találkozom, akik csak kedvtelésből alkotnak és élvezik az alkotást. Olyan műfajban végzik az alkotást, amit a művésztársadalom el se ismer, de örülök, hogy csinálják, jó nézni.

Én is próbálok alkotni több-kevesebb sikerrel és talán azért nem giccset gyártok, mert nem adom el.

/ A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás. /

2009. szeptember 25., péntek

Készítettem megint egy pár tányért, tálat. Mivel ajándékba viszek belőle ezért a bevált hagyományos formákat használtam.
A sima tálaknál az a problémám, hogy egy-két darab után unalmassá válnak. A forma készítés pedig elég munkaigényes és hosszú folyamat. De úgy látom, hiába van, több tucat formám lassan megint újakat kell készítenem.

Hőtágulásról

Tegnap előtt elkezdtem írni a hőtágulásról, de mindent nem sikerült leírnom, most folytatom:

Az üvegek lineáris hőtágulási tényezője nagyon széles tartományban mozog

A kvarcüvegé: α=5,5x 10-7/°C.

Jénai edényeké: α=~60 x 10-7/°C.

A normál ablaküvegé: α=~86 x 10-7/°C.

A dísz üvegeké, „fusing” üvegeké: α=~90-96x10-7/°C.

Ólomüvegeké: α=~120x10-7/°C.


/A széles tartományt, hogy érzékeltessem a következő kísérleteket végezzük el:
1. kvarcüveget melegítsük vörös izzásig és mártsuk vízbe
2. Ólomüveget melegítsük 200 fokra és mártsuk vízbe
Az eredmény egyértelmű lesz, az ólomüveg eltörik, míg a kvarcüveg nem.
Ennek oka, hogy az ólomüvegnél hirtelen összehúzódásból keletkező feszültség meghaladta az üvegszakító szilárdságát, míg a kvarcüvegnél ez a feszültség alatta maradt./

A samott, kerámiák hőtágulási együtthatója: α=~60x10-7/°C.
A réz lineáris hőtágulási együtthatója: α=~1,7x10-5/°C,
A vasé: α=~1,15.10-5/°C.

Az elmélkedést, még nem fejeztem be, mert még van miről beszélnünk

2009. szeptember 23., szerda

Hőtágulás hatásai fusing technika alkalmazásánál

Aki üveg összeolvasztással azaz fusing technikával foglalkozik annak egyértelmű, hogy csak azonos hőtágulású üvegek olvaszthatok össze.
Az üveg gyártok jelölik is a garantált hőtágulású üvegeiket / COE 86, COE 90, COE 96 stb./

De a hőtágulásnak a formába vagy formára történő rogyasztásánál is lényeges szerepe van.

A formába történő rogyasztásnál általában azért használunk kerámia anyagot, mert annak hőtágulása kisebb, mint az üvegé. Ha nem így lenne, akkor a formába rogyasztott üveget a lehűléskor jobban összehúzódni kívánó forma összeroppantaná.

Formára történő rogyasztásnál pedig azért használunk hőálló acélt, mert annak hőtágulása nagyobb, mint az üvegé. Ha nem így lenne, akkor összehúzódni kívánó üvegnek nem lenne, helye az összehúzódásra és eltörne.
/ A formák kialakításánál azonban mindig győződjünk az alkalmazott anyag hőtágulásáról, mivel ma már gyártanak kimondottan alacsony hőtágulású ötvözeteket is /

A formáknál azonban arra is ügyelnünk kell, hogy a formákon belül is milyen kialakításokat alkalmazunk, mert ha gátoljuk, a szabad mozgást akkor mindig számolhatunk azzal, hogy termékünk eltörik.



Ha jobban megnézzük a képet látható, hogy a függesztéseknél elrepedt.


A hosszváltozásokat ha ismerjük a hőtágulási tényezőket, akkor ki is számolhatjuk :

A lineáris hőtágulási tényező: α
A test hosza: l0
Test alap hőmérséklete: T0
Test felmelegített hőmérséklete: Tk
Hőmérsékletváltozás: ΔT = Tk − T0

A test hossz változása felmelegítéskor:


lk=l0(1+ α ΔT )

Számolásnál a következőket ajánlom figyelembe venni:

Az üvegek 500-560 C fok körül kerülnek a transzformációs tartományba az összetételüktől függően.

A transzformációs tartomány alatt az üvegeknek azt az állapotát értjük, amikor a szilárd és folyékony állapot között vannak, vagyis alakjukat még képesek megtartani, de külső erő hatásra már megváltoztathatók.

Tehát ha üveg –fém vagy üveg-kerámia hőtágulást számolunk akkor, fusing technika és rogyasztás esetén a transzformációs tartomány alatti hőmérséklettel kell számolnunk. / A transzformációs tartomány felett az üvegek szabadon tudnak mozogni./

De mivel a hőtágulási tényezőt az üvegnél általában csak 0-400 C fokig adják meg, ha azzal számolunk, akkor se vétünk túl nagy hibát.

Természetesen ebben az esetben a fém vagy a kerámia hőtágulásának számolásakor is ezt a hőmérsékletet vegyük figyelembe. Az α értékeket is ehhez a hőmérséklethez válaszuk ki.

2009. szeptember 19., szombat

Akasztók medálra, képre.

Állandó problémám, hogy milyen akasztót alkalmazzak, és nem tudok a következők közül választani:
1.A legjobban elterjedt akasztó, hogy a medálra, képre felragasztjuk Araldittal, vagy szilikonos ragasztóval a galvanizált lemezből, vagy ezüstből készült akasztót. Ez egyszerű, de valahogy a kétkomponensű ragasztó vagy a szilikon ragasztó ellen tiltakozik az anyagokról kialakult érzésem. / Ez nekem olyan, mintha fatemplomot műanyag lambériával burkolnánk./


2.Másik lehetőség, hogy „lyukat, hornyot” alakítunk ki a medálon. Ezt úgy érhetjük el, hogy két üveglap közé teszünk fusing papírt, vagy formaleválasztóval bevont kanthál huzalt és úgy olvasztjuk össze, majd ezeket kivesszük és helyére fűzzük a bőrt, akasztot vagy a láncot.
A fusing papírnál a gondom, hogy szögletes lyuk keletkezik és az nem a legesztétikusabb.





3.A fúrat készítésre a következő lehetőség, hogy kifúrjuk a medált gyémánt fúróval. /Ajánlatos égetés előtt, mert akkor a fúrat fényes lesz./
Itt a gond, hogy utána, hogy függesztjük a medált, gyűrűvel, karikával vagy csak átfűzzük a bőrt húrokkal.. Valahogy nekem ez se szimpatikusak. / Képet most nem közlök, nert nincs felvételem./



4.Aztán az akasztót beolvaszthatjuk az üvegbe. Igazság szerint ez lenne a legszimpatikusabb, de a probléma az, hogy ilyen akasztót nem gyártanak és mindenkinek magának kell kézzel kialakítania és hát olyanra sikerül amilyen napunk van. /Megoldható lenne a felszerszámozása, de ahhoz megfelelő nagyságú piacot kellene találni hozzá./






A leírtak alapján talán érthető a dilemám, szóval nem tudom melyiket alkalmazzam.

Tálaknál az akasztót üvegből szoktam kialakítani, melyet fusing technikával ragasztok fel.
Itt a variációra kevesebb a lehetőség van, mert a forma megszabja a kialakítást
























2009. szeptember 18., péntek

Vékony kerámia lapok szárítása, égetése

Olvastam a Netten, hogy az egyik keramikus nedvesen tett be vékony kerámia lapokat és úgy próbálta kiégetni. Nagyon sajnáltam, mert a lapokra csodálatos képeket festett és sajnos mind tönkre ment. Átérzem mit érzett, mert kísérletezés közben, már én is jártam így.
Ilyen baleset után én még napokig elemezni szoktam, hogy mi miért is történt aztán a nem sikerült dolgokat kidobom, hogy később ne irritáljon.
A vékony lapok vetemedésével én is küszködtem, míg egy keramikus ismerősöm, megmutatta, hogy Ö mit csinál.
Miután elkészül, a nyers kerámiára festett képpel megvárja, míg az engób vagy festék megszikkad és utána a lap alá és fölé tesz egy-egy papírlapot és beteszi két csempe, vagy falap közé, és itt hagyja megszáradni.
A száradás van, hogy egy hónapig is eltart. A vastagabb lapokat le is szokta terhelni.

2009. szeptember 15., kedd

Irizáló és Dichroic üvegek összeolvasztási problémája

Normál Fusing üveget és irizáló és „Dichroic üvegeket próbáltam egyszerre a kemencében összeolvasztani.
Az irizáló és „Dichroic” üvegeknél a ráolvasztandó üveg,. a széleken nem olvadt össze.
Azt még nem tudom, hogy mi okozza, az, hogy a fém réteg miatt a két üveg felületi feszültsége nem azonos, vagy, hogy a fém réteg által visszavert hő miatt az összeolvasztási hőmérséklet kevés.
Az ok felderítését folytatom csak sajnos nagy a kemencém, így minden kísérletezést meg kell fontolnom.
Ha valaki tudja a probléma okát akkor kérem segítsen.

2009. szeptember 14., hétfő

Respirátor

Üvegcsiszolás után sokszor éreztem, hogy fáj a torkom és másnapra berekedtem.
Nem értettem a dolgot, mert a csiszológépem vizes csiszoló. Aztán egyszer úgy esett a fény, hogy látszott, hogy a gép felett komoly pára réteg van. Ha pedig pára van, akkor abban biztos üvegpor is van, hát ez irritálta a torkomat. Azóta ha csiszolok, akkor mindig felveszem a respirátort és ezt javaslom mindenkinek.

2009. augusztus 30., vasárnap

A családdal egy hétig Ausztriában nyaraltunk.






































































































































2009. augusztus 18., kedd

Fusing technika rövid leírása




A tárgyaim készítésénél „ fusing” és rogyasztásos technikát alkalmazok..
A tárgyak készítésének rövid leírása:
- A leendő tárgyat megtervezzük és elkészítjük a formáját.
A formát készithetjük,kerámia vagy hőálló acélból./A forma készítésre itt nem térek ki./
Sik tárgyak esetén “Fusing papirt” is alkalmazhatunk.
- A formákhoz sík üvegből kiszabjuk a kívánt méretű üveglapot, majd éleit lecsiszoljuk, polírozzuk. Fusing eljárás esetén a ráolvasztandó üveglapokat is leszabjuk, csiszoljuk. Az üveglapot festhetjük is.
- A korábban elkészített formákat bevonjuk forma leválasztóval és kemencében kiszárítjuk.
- A kiszárított formába behelyezzük az üveglapot vagy lapokat./Összeolvasztani csak azonos hő tágulású üvegeket lehet./
Amennyiben több üveglapot kívánunk összeolvasztani és el kívánjuk kerülni, hogy mozgatás során elmozduljanak, az alaplapra a többi üveglapot felragaszthatjuk./Én a felragasztáshoz vízoldható festőolajt szoktam használni. Ha pontos méret miatt jelölni szeretnénk, akkor alkalmazhatunk a jelöléshez alkoholos filctollal.( A tinta az égetés során leég.)/
- A formát az üveglappal kemencébe helyezzük, majd felfűtjük a rogyasztási, összeolvasztási hőmérsékletre./Hőmérséklet beállításánál figyelembe kell venni az alkalmazott üveg típusát és a kemencénk paramétereit. Az üveggyártok meg szokták adni az üveg viszkozitás változását a hőmérséklet függvényében, de igazi eredményt csak sok-sok próbálkozás után érhetünk el./
- A tárgyat illetve tárgyakat elkészülése után ki kell temperálni. Mivel a tárgyat nem vesszük ki a kemencéből ezért egy gyors hűtéssel levisszük a felső feszültségmentesítési pontig ott hőn tartjuk rövid ideig, majd lassan lehűtjük az alsó feszültségmentesítési pontig.
/ Az üvegekre általában a gyártok vastagságtól függően megadják az ajánlott temperálási időt és hőmérsékletet, de igazi eredményt csak gyakorlat után érhetünk el. Én a feszültségmentesítés ellenőrzésére polariszkopot használok./
- A tárgyakat a teljes lehűlés után a kemencéből kivehetjük és tulajdonképpen végeztünk.

2009. augusztus 12., szerda

Elveszett a cicám


Tavaly szeptemberben a teraszról meghallottam, hogy a kertbe egy macska sír.
Lementem, először nem találtam. Mikor jövök, el az egyik bokor alól elkezd követni egy kis pamacs. A lábai szétcsúszkáltak oldalra még olyan kicsi volt. Feljött velem a lakásba.
Napközben többször visszavittem oda ahol találtam, hátha az Anyja előkerül.
De nem volt szerencsém, így nálunk maradt.
Enni való volt, úgy kellett etetni, hogy a macska tejet szemcseppentővel cseppentettük a szájába. Ha tehette, míg ki nem nőtte a cipőmbe költözött és ott aludt.
Most már eltelt, majdnem egy év és a szerelem mindig tartott. Reggel addig nem ment, sehova míg 10percig nem simogattam. Ha később keltem és Ö már ki volt engedve az ajtóban várt. Ha délután lefeküdtem aludni, akkor Ö az ajtó előtt aludt.
Most megszakad a szívem, mert két napja elveszett.

2009. július 31., péntek

2009. július 29., szerda

Kleptkreativizmus

Elmúlt vagy három-négy hónap, hogy egy bogban találkoztam ezzel a csúnya szóval.
Elkezdtem nézni a Netten egyes emberek munkáit és próbáltam megfejteni ezt a nagy vitát felkavaró kérdést.
A végén a következőre jutottam:
Igazi értéket csak az tud létre hozni, akiben meg van a saját kreativitása, megvan az arány és szín érzéke és valami olyan van benne, ami csak neki adatik meg.
Mi ez az adottság hát ez az?
Igen ez az, amit nem lehet utánozni és nem lehet tudni, hogy mi, miért fogja meg a másik embert illetve embereket.
A másik probléma, hogy legtöbben igazán a szakmát se ismerik, abból kiragadnak egy-egy részt, azt alkalmazzák, jól, rosszul és abból próbálnak megélni, és közbe, amiről az előbb írtam az-az adottság is hiányzik.
Pedig a szakmákat megismerni állandó tanulásból áll, sose mondhatjuk egy szakmára, hogy megismertük, mindig vannak új dolgok és elfeledett régiek.
A mai oktatásról csak annyit az is pénzért folyik
Sajnos a megélhetés sok mindennek gátja az igazi művészetnek is, mert nem jut idő kísérletezni, azaz tanulni. Ezért van az, hogy a gyártok, művészek csak a divatos dolgokkal foglalkoznak. Ha egy formát meglátnak, és azt látják, hogy arra van, kereslet akkor azt gyártják.
Persze, hogy irritálja azt, aki először készítette, és még az a veszély is fenn áll, hogy az utánzó jobban fel van szerelve gépekkel és minőségileg jobb munkát végez.
A 19. és. 20. Század elején ezt könnyen megoldották, szinte mindenre szabadalmat jelentettek be, és az emberek védték dolgaikat.
Ma ki az, aki megengedheti egy szabadalom bejelentését?
Igen ezek kellemetlen dolgok, de azért az igazi alkotások megmaradnak.
A másik kellemetlen dolog, ha a dívat, őrület lecseng és megszűnik, a kereslet a dívat, cikkre akkor mi van.
Akkor az van, hogy kezdődik a verseny elölről, másban.

Persze ez mindig így volt, a múlt században is, gondoljunk Gorka Géza repedezett mázaira,
Kovács Margit, Kiss Roóz kerámia figuráira, Szász Endre porcelánjaira, mindegyiket utánozták, de az utánzókat nem tudjuk felsorolni.

2009. július 25., szombat

Tegnap olvastam, hogy az újpesti üveggyárban kifolyt az üveg.
Az újpesti üveggyárban én is dolgoztam több alkalommal.
A hírekben említett kemencének voltam üzemvezetője is.
Sajnos csak annyit tudok, ami a hírekben megjelent, azt se tudom mi volt az ok, és hol történt a baj a kemencénél. A fényképek ugyan engednek következtetni. A hírekben azt mondták, hogy 8 autóval, 40 fővel próbálták hűteni a forró üveget.
Nem tudom, hogy hogyan sikerült e megállítani az üvegfolyást, de vízhűtéssel önmagába szinte lehetetlen megfékezni. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha jó hővezető anyaggal próbáljuk eltömni a nyílást és azt hűtjük pl.: acélcsövekkel, lemezekkel. A gyakorlat sajnos az, hogy az üveg addig folyik, míg nyílás tart.
A közvetlen vízfecskendezésnek még van egy másik veszélye, hogy a forró kádkövekre érve azokat elrepeszti és tovább növeli a nyílást.
A folyás helyszínéhez nagyon nehéz hozzá férni ilyen esetben, mert a szűk hely mellett több száz fokos meleg van. / A kemencében az üveg 1480 fok körül olvad a kifolyó üveg is olyan hőfokú. /
Ezeket a kemencéket úgy kell elképzelni, hogy középen van egy nagy tér, mint egy szoba, majd tengelyben ebből nyílik egy kisebb. A két tér középen fallal el van választva és alul van egy nyílás, melyet átfolyónak hívunk. Itt folyik át az üveg az olvasztótérből a munkakádba. A keveréket melyből az üveg lesz, a kemence hátsó oldalán adagolják. A kész üveg kivétele a kemencénél a munkakádból történik.
A terek elvileg vízszintesen is el vannak választva. Alul kádkövek határolják / ebben olvad ez üveg /, míg felül hőállótéglából kifalazott tűztér van. / ahol az olvasztáshoz szükséges hő képzése történik /.
A kemence mellett két oldalon vannak a hőcserélő kamrák. A kamrákban rácsszerűen tűzálló téglák vannak elhelyezve. A kamrák 20-30 percenként váltják funkciójukat, hol felmelegednek a távozó füstgáztól, hol felmelegítik a bennük áthaladó levegőt, erre azért van szükség, mert ha a gázt szobahőmérsékletű levegővel égetnénk el, akkor azonos gázmennyiségnél sokkal alacsonyabb égési hőmérsékletet érnénk el. A hőcserélő kamrákat egy úgynevezett égőnyak köti össze a kemencével, melyhez csatlakoznak a „gázégők”. Ahogy az égéshez szükséges levegőt is 20-30 percenként váltjuk úgy a gáz befújást is, így a kemence tüzelése, hol jobbról, hol balról történik.
Az olvasztóteret azért választják el a munkakádtól, mert az olvasztótérben intenzív áramlások vannak és emiatt az üvegolvadék nem tud letisztulni, míg a munkakádban nincs közvetlen fűtés és emiatt az üveg szép lassan tud tisztulni.
A kádkövek melyben az üveg olvasztás és az üveg pihentetése történik, egy-egy kemence ciklus alatt beleolvadnak az üvegbe. A kádkövek magas alumínium és cirkon oxid tartalmú anyagok, melyek az üveg olvadéknak nagyon ellen állóak ezért a beolvadás csak 3-5 év alatt történik meg az üveg összetételtől és az olvasztási hőmérséklettől függően. Ha az üveget analizáljuk, akkor a beolvadásból származó anyagok szinte kimutathatatlanok.
A kádkövek 30 cm szélesek cseréjüket általában akkor szokták elvégezni, amikor 1/4 –re elkopnak. Mivel a kádkövek nagyon drágák és a munka is sokba kerül ezért az üzemeltetők végsőkig húzzák a kemencék átépítését. A kemencék kádköveinek hűtésével az előbb említett folyamatot lehet, csökkenteni ezért minden kemencén ezt alkalmazzák is. Az kemence ciklusok végén a hűtés kimaradása nagyon veszélyes lehet. A ciklus végén szinte folyamatosan ellenőrizni kell a kádköveket.
26 éve Vácon volt egy hasonló eset. Ott a kifolyt üveg, amivel találkozott mindent megolvasztott. A szellőzés méteres acélcsövei, korlátok szinte elolvadtak.
A váci eset még szerencsés volt, mert a hídnál folyt ki az üveg és a hídba lévő acél hűtőcsövek külső hűtése vízsugárral eredményes volt és sikerült lefagyasztani az üveget a folyás helyén.
Az üveg kifolyást egy áramszünet okozta, vízkimaradással együtt. Víz kimaradásra is fel volt készítve a rendszer, de a sors úgy hozta, hogy pont akkor tartották karban a víztornyot.
Vácon sikerült a kemencét leállás nélkül helyre állítani.

2009. július 21., kedd

Holdra szállás

Tegnap volt, hogy negyven éve ember lépett a holdra.
Én akkor Pápán voltam katona.
Társalgóban néztük végig a holdra szállást. Ahogy néztük a TV éreztük, hogy valami nagyon nagydolog történik, melynek részesei vagyunk. Majd teltek az évek és ma már azon vitatkozunk, hogy megtörtént vagy sem.
Én azon szerencsések közé tartozom, akik ennek az útnak, vagy a következők egyikének produktumát kezében tarthatták, azaz kézbe vehettem egy lehozott hold kőzetet.
Ez úgy történt, hogy 1971-ben a Tungsramnál dolgoztam és kiküldtek 18 társammal a Corning céghez tanulni.. A kiküldetés célja az volt, hogy a Tungsram által megvásárolt Ribbon üveggyártó gép kezelését és üzemeltetését megtanuljuk
A Corning cég, mint minden eladó tejben-vajban fürösztött bennünket. Ennek keretén belül egyszer előadást tartottak nekünk az Apollo programról és a holdra szállásról. Eredeti dia felvételeken mutatták be a program egyes állomásait a kezdetektől a holdra szállásig.
A Corning cég több amerikai vállalattal együtt tevékeny résztvevője volt az Apolló programnak ezért a program összefoglaló anyagát a NASA nekik is megküldte.
Ugyancsak kaptak a hold kőzetekből is vizsgálatra, mivel a cégnek komoly laboratóriumi gyakorlata volt a kőzetvizsgálatokban. Egy ilyen vizsgálatra szánt kőzetet vehettünk kezünkbe, melynek kezünkre tapadt része az egész programra vetítve több millió dollár volt.
Amerikában akkor is és most is mindent pénzben mérnek. „Ezért hát egyszer így lettem milliomos.”

2009. július 18., szombat

Kerámiába - üveg

Gondolkoztam, hogy a mai nap milyen titokról írjak. Lassan kifogyok az ötletekből./ De nem kell még örülni./ Talán a sort a kerámiába üveg sorral folytatom. Ha jól emlékszem a hatvanas években elég sokan foglalkoztak ezzel a témával. Próbáltam az Neten utána nézni, de nem találtam érdemlegeset.
Pedig emlékszem a szakmát ez a téma nagyon foglalkoztatta.
A probléma az volt, hogy azonos hő tágulású kerámiát és üveget nem találtak, így a két összeolvasztott anyag a lehűtés során elrepedt.
Fusing technikával foglalkozva az - az ötletem támadt, hogy ez a probléma feloldható úgy is, hogy a két anyag között csak fizikai kapcsolatot alakítunk ki.
Következőképpen jártam el korongon elkészítettem egy tányért./ Természetesen bármit lehet készíteni. /A tányérban középen helyet hagytam ki az üvegnek. Kiégettem majd bemázaztam az üveg helyén a mázat letöröltem és ismét kiégettem. Az így elkészült tálba két üveget beszabtam / alulra és felülre /, majd az üvegeket összeolvasztottam. Természetesen az üveg kerámia csatlakozásnál formaleválasztót használtam. Ugyan ez a technika fémekkel is meg oldható, csak itt az üvegbe lehet a fémet befogni, mert míg a kerámiáknak kisebb a hő tágulása addig a fémeknek nagyobb, mint általában az üvegeké.
Az anyagok hő tágulása miatt a két anyag között keletkezett hézag a hőmérsékletváltozásokat mindenkor kompenzálni is tudja. / Természetesen az említett kapcsolat a modern ragasztok korában ma már létrehozható. Ragasztás esetén az említett kompenzáció azonban nem mindig működik./


A felső tányér van Fusing technikával készitve.

2009. július 11., szombat

Irizáló üvegek

A titkok sorát folytatva beszélnünk kell az irizáló üvegről. Az ókori üvegeknél jó ideig az üveg elöregedésének vélték a színváltozást, ami régi üvegeken megjelent. A mesterségesen készített irizáló üveg Zahn György zlatnói üveggyáros találmánya, melyet először az 1873. évi bécsi kiállításon mutatott be. A találmány lényege, hogy gyöngén izzó üveget onsó gőzének tett ki. Vajon ezt a technikát az ókorban is ismerték?

Mára már újabb és újabb technikákat dolgoztak ki az irizáló hatás elérésére / a forró üvegre fémvegyületeket fújnak redukáló szerrel, vagy fémet gőzölnek az üvegre/.

A magyar üvegművészek közül Horváth Márton irizáló üvegből készült edényei - vázái, tálai, poharai a legjelentősebb alkotások az irizáló üvegek körében.

Nagyüzemileg sík üvegben is gyártják már az irizáló üvegeket, melyeket üvegkereskedésekben be is szerezhetünk.
Az irizáló sík üvegeket használhatjuk lámpa és dísztárgy illetve üvegékszer készítésre.


Ebből mutatok be egy két képet saját készítésben:

2009. július 10., péntek

Eozin

Két napja a titkokról írtam.
A sort lehet folytatni Titok volt a gubbioi fémlüszter - máz is/ utolsó darabokat a 16. században Georgio Andreoli mester készítette/.
Wartha Vince /1844-1914 / a 19. században készítette Pécsen az első eozinnal díszített fajanszokat.
Felfedezésével, az eozinnal megoldódott a gubbiói fémlüszter-máz (más néven bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titka. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay porcelángyárat tette világhírűvé.
A titok megfejtődött csak most Pécsen őrzik.

2009. július 8., szerda

Elmélkedés az üvegről.

Az üveg mint anyag mai napig nagy titok.
Még sok meglepetést tartogathat, mivel igazából még nem ismerjük.
Már elődeinket is foglalkoztatta ez.
Mi közben az aventurin üvegről keresgéltem a Neten a következőt találtam
Például Jókai Mórnál.
A Jövő század regényében a következőket írta:
Az üvegcsinálás tudománya ötezer éves. Mennyi új titok lett azóta fölfedezve, s mennyi régi titok lett eltemetve, mely új feltalálásra vár. Ilyen eltemetett titok az aventurin üvegmely átlátszó aranyércnek tetszik. Nem találhatjuk ki, hogyan készítették Pompéjiban. Fogsz emlékezni egy történelmi adomára. Egyszer Severus császárhoz egy tyrrhenumi edénygyáros egy pompás üvegurnát vitt ajándékba. A császárt meglepte a mű szép színe, alakja és művészi díszítése. Gazdagon megajándékozá a művészt. Akkor az még egyszer kezébe vette az üvegedényt, s teljes erejével földhöz vágta azt. De az üveg nem törött össze, csak behorpadt! A művész egy kalapácsot vett elő, s a horpadást újra kikalapácsolta. Ekkor Severus azt kérdé tőle: „Ismeri még rajtad kívül más is ez üveg előállításának titkát?” – „Senki.” – „Akkor vigyétek, lictorok, vágjátok le a fejét; mert ha e találmány elterjed, minden arany és ezüst elveszti az értékét.” S a hajló üveg feltalálóját megnémíták örökre. – Jól van, ez grammatikai mese. – De annyit már tudunk, hogy a tiszta borax üvege nyújtható és hajtható. A chloromelan üvege is nagymértékben hajlós. De hallgass meg még egy történetet. Ne légy türelmetlen. A tizenhetedik században egy római sírban találtak egy szarkofágot, és abban egy urnát üvegből. Az urna egy láb magas, belül sötétkék üvegből van; melyet kívülről homályos fehér üvegburkolat takar; ezt ismét művészi alkotású domborművek ékesítik, jelenetek a mítoszvilágból. A régészek még ma is vitatkoznak fölötte, hogy Thetis és Peleus, vagy Hercules és Alceste regéje van-e rajta örökítve, valamint, hogy a felírástalan szarkofágot a vázával együtt Nero szentelte-e Poppaeának, vagy Severus Mammaeának? Az üveg váza a Barberini-múzeumba került, akkor éppen egy Barberini levén a pápai trónon. Ezt a múzeumot később elkótyavetyélték, s a vázát megvette Hamilton, Hamiltontól megvásárolta ezer guineaért Portland herceg. A régészek előtt hírhedett a Barberini üvegváza. Egyszer annak a hírhedett Lloydnak a fia, kinek nevéről a kereskedelmi társulatok céget csináltak (a fiú nagy korhely volt!), fogadott a korhely pajtásaival, hogy ő olyan genie-csínyt fog elkövetni, amiről az egész világ fog beszélni, s melyet még az utókor számára is fel fognak jegyezni. Mi volt e csíny? Az, hogy részeg fővel nekiment a múzeumban a Barberini-vázának, s azt állványostól feldöntötte. Ennek a hírhedett remekműnek az összetörése csakugyan világhírűvé teheti az embert. De várj! A levert üvegváza nem törött össze, csak behorpadott! – Ez tény. – Tehát a lefejezett feltaláló üvegedénye megvan. Nem mese, hogy az üveg hajlítható, kovácsolható. Csak az a kérdés, mi ennek a titka? Járj utána! Keresd meg! Találd ki! Hiszen mesterséged az.
Az aventurin üveget az óta már ismét gyártják. /Magyarországon 1940-s években Veress Zoltán, már készített aventurin üveget. Összetételét és gyártási technológiáját is leírta./

Ma már vásárolhatunk is aventurin sík üveget.
Az alábbi tál abból készült:

A törhetetlen üveg az még a jövő titka. Ahogy Jókai írta: Keresd meg! Találd ki!

2009. július 1., szerda

Az elmúlt napok mozgalmasak voltak. Múlt héten, csütörtökön a felhőszakadásban beáztunk. A kémény mellett hiányzott egy cserép, valamikor eltörhetett és lefújta a szél.
Pénteken sikerült megcsináltatnom.
Alig, hogy a javítással elkészültek, már jött az újabb vihar, ez már kevesebb vizet hozott, de sokkal több villámlással járt.
Az egyik villám hangja olyan volt mintha itt csapott volna be.
A hang olyan volt mintha nagyon magasról egy tábla vaslemezt ejtettek volna le.
Körülnéztem, de nem láttam nyomát.
Aztán jöttek a gondok a hordozható telefon, TV adapter, Internet modem, kamera rendszer mind meghalt.
Szerencsére mára a kamera rendszeren kívül a többit sikerült megcsináltatnom.
Mivel az utcában sokan ugyan így jártak ezért a megnyugodtam, hogy a villanyvezetékbe csapott az villám.
De azért nézelődtem tovább egyszer csak megláttam a szomszédom kéményét.
A kémény fedőlap betonból készült és betonból van rajta két ív mely arra hívatott, hogy a kéménybe ne essen be az eső.
Hát ez a beton rész ripityára törött és repedések vannak rajta, melyek ki vannak nyílva, mint a tubarózsa. A villám hő hatása ezek szerint olyan nagy volt, hogy a beton is megolvadt.
Szóval az ember érzései nem csalnak, mert amikor a csattanást hallottam akkor már tudtam, hogy hozzánk csapott a villám.
Belegondolva a dolgokba még szerencsésen megúsztuk, mert a ház le is éghetett volna.

2009. június 2., kedd

Spanyolviasz

Ma olvastam:

"A BKV kísérleti jelleggel mától bevezeti egyes buszjáratain az első ajtós felszállási rendszert. Ennek lényege, hogy a buszokra csak az első ajtónál lehet felszállni, ezzel egy időben az érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. A jeggyel nem rendelkező utasok a járművezetőnél megvehetik azt 400 forintért. Az utazási jogosultságot valamennyi esetben az első ajtónál álló jegyellenőr vizsgálja, illetve a bevezetés kezdeti szakaszában besegít a járművezetőnek a jegyértékesítésben. A leszállásra a második és harmadik ajtónál lesz lehetőség. Biztonsági őrök felügyelnek arra, hogy ezeken az ajtókon ne szálljanak fel utasok."

Amikor fiatal voltam a biztonsági őrt úgy hívták, hogy kalauz.
Szerintem, nem kell kísérletezni ez a rendszer majd egy évszázadon át működött. Az is bevált, hogy a kalauz hátul ült és elöl lehetett leszállni.

2009. május 31., vasárnap

Most néztem videón, hogy átadták a Szabadság hidat. Az átadási beszédében Demszky Gábor a következőket mondta: 1896. október 4.-n Ferenc József császár beverhette az utolsó vasszöget - elemet a hídba. Kedves Demszky Gábor tényleg a szög: eszköz a rögzítésre / főleg fa rögzítésére használják / az elem meg általában az, amit rögzítenek, ezért elárulom, hogy Ferenc József egyiket se verte a hídba. Ö egy ezüst szegeccsel rögzített acél lemezeket utolsó műveletként.
Ha gyalog átmentem a hídon sose mulasztottam el, hogy megnézzem.
Ha legközelebb, arra megyek, megint megnézem. Remélem, még megvan.

2009. május 24., vasárnap

Tegnap megtartottuk a 45. érettségi találkozónkat.
Viszonylag sokan 21-n voltunk, meg a tanáraink.
A tanáraink mind eljöttek, érdekes valahogy nagyobb tartásuk van nyolcvan körül, mint a mi hatvanas korosztályunknak.
Az utolsó két találkozó óta a társaság sokat nem változott egy páran kövérebbek lettek, a tanáraink még talán fiatalodtak is. Délután 2órától este 7-ig tartottuk a találkozót, de az - az öt óra szinte elrepült.
A társaság döntő többsége nyugdíjas. Sajnos az egyik volt barátom Parkinson korban szenved rossz volt szegényt nézni, hogy próbálta koordinálni mozgását.
Az egyik osztálytársunknak nem volt elég tartása kicsit sokat ivott.Különben nagyon jó hangulatban telt el az idő, sajnos ahhoz kevés volt, hogy mindenkiről mindent megtudjunk

2009. május 21., csütörtök

A hétvégén lesz a 45-éves érettségi találkozónk. Kíváncsi leszek, hogy az elmúlt öt évben kivel mi lett. Gondolom ma már szinte mindenki nyugdíjas, egy két „prominens” személyt kivéve, akinek saját vállalata, vagy vállalkozása van. Majd részletesen beszámolok, addig meg én is készülök. Sajnos az iskolánk már megszűnt. Az iskolánk az 50-s évek első felében alakult az ÉM azaz Építésügyi Minisztérium hozta létre. Az iskola feladata volt, hogy az Építőanyag ipar részére biztosítson "középkádereket", azaz technikusokat. Az iskola 1964 -1967 között először átalakult Felsőfokú technikummá, majd leköltözött Pécsre és Főiskolává alakult, mely ma már Egyetem. Itt Pesten pedig létrehoztak egy Szakközépiskolát, úgy tudom ma már az is átalakult és elköltözött.

2009. május 17., vasárnap

Üvegek rogyasztása

A május 11.-én leszabott üvegekből még mindig maradt rogyasztásra, ezért ha ráérek, mindig bekapcsolom a kemencét. Most ezek sikeredtek:

Spectrum üvegek:







2009. május 15., péntek

Rogyasztás

Tegnap szintén rogyasztottam egy-két tálat, most a felső hőmérsékletét alacsonyabbra vettem, mivel nem akartam, hogy az irizáló réteg nagyon eloxidálódjon. A felső hőmérséklet 696 Celzius fok volt
Spectrum zöld üveg:

Spectrum fekete irizáló üveg

Spectrum fekete irizáló üveg

2009. május 12., kedd

Üvegek rogyasztása








A napokban leszabtam és lecsiszoltam üvegeket rogyasztáshoz. Tegnap betettem a kemencébe rogyasztani. Ma reggel vettem ki és a következök sikerültek:


1. Kináló Spectrum S379-1 üvegből:




2. Kináló Spectrum S128SF üvegből:

3. Tál Spectrum S128 sF üvegből:


Rogyasztás:
Üveg rogyasztás alatt azt értjük, amikor sík üveglap kemencébe hő hatására formába süpped.
Tudnunk kell, hogy az üveg az egyetlen anyag, melynek viszkozitása a hőmérséklet emelésével folyamatosan csökken, és átmenet nélkül megy át szilárd halmazállapotból folyékony halmazállapotba. Rogyasztáskor az üveget csak oly mértékben melegítjük, hogy a formába süppedéskor még ne tudjon „megfolyni”. Az idő és a hőmérséklet megfelelő beállításával valamint árnyékolok, alkalmazásával szabályozni tudjuk a tárgyon belüli falvastagságot

Formák:
Én a rogyasztáshoz Creaton 254-s anyagból készített formákat használok. A samottos agyagból préseléssel és bekorongozással készítem el a formákat, melyeket több heti száradás után 980 Celzius fokon égetek ki. A formákat szinte végtelenségig fel lehet használni.

Formák kezelése rogyasztás előtt:
Először spatulával lekaparjuk majd csiszolóvászonnal teljesen megtisztítottam a korábbi formaleválasztótól a formákat, majd 4-5 rétegben ecsettel felvisszük az új formaleválasztó anyagot, majd levegőn történő kiszáradás után 260 Celsius fokon kemencében is kiszárítjuk
.

2009. május 7., csütörtök

ötlet az aranyozásra

A héten vásároltam egy-két üveget. /Fekete irizáló, Aventurin, Zöld és Narancssárga üvegeket./
Most leszabtam és lecsiszoltam öket.4 különböző formát készítettem. Miután elkészültek az aventurin kivételével GG-1010 aranyfestékkel ráírtam a monogramom. Az irizáló üvegeknél a hátoldalra. A felirat az irizáló üvegeknél az irizált felületen nem látszik, az aventurin üvegeknél pedig az érdesség miatt tollal nem lehet felírni.
A hátoldalra festett, vagy írt felírat, ugyan úgy beég, mint ha a formával nem érintkező felületen lenne. Erre úgy jöttem rá, hogy elmataszoltam egy üveget és kiégetés után a hátoldalon is rendesen beégett az arany festék.
Most várok egy két napot, hogy az arany beszáradjon és utána fogom elkezdeni a rogyasztást.

2009. május 3., vasárnap

A korábban előkészített képeket tegnap a 10 órakor betettem a kemencébe. 3 óra 40 perc alatt fűtöttem fel 650 Celsius fokra, majd állandó fűtés mellett 759 Celsius fokra vittem fel a kemence hőfokát, ott 6 percig hőn tartottam, majd miután lehűlt a kemence 541 Celsius fokra ott 10 percig hőn tartottam, majd 3 óra alatt hűtöttem le 430 Celsius fokra. A képeket ma reggel vettem ki a kemencéből.

A képek jók lettek.
Az üvegek specifikációja szerint magasabb hőfokokra lett volna szükség.
Több mint valószínű a kemencém hő eleme alacsonyabb hőfokot mutat.
Ha sikerül kitapasztalni a jó rogyasztásí hőfokokat, akkor tulajdonképpen, hogy a valós hőfoktól eltérünk nem számit.

2009. április 27., hétfő

Ma elkezdtem dolgozni ugyan nem sokat, egy - két régi munkát készítettem elő az égetéshez.
Két képet és egy vajtartó alját. Ezek a munkák ARTISTA üvegből készültek.
A kivágott és lecsiszolt üveglapokat ragasztottam fel egy-egy lecsiszolt üveglapra.
A ragasztáshoz Nr 46-s olajt használtam, és az egyik képnél a frittet is olajjal ragasztottam fel.
A víz oldható olajt az Interkerámtól szoktam beszerezni. Az olajt 1/3 rész vízzel szoktam hígítani. Száradás után a képeket szabadon lehet mozgatni a felragasztott üvegek frittek már nem fognak elmozdulni.
Az olaj beszáradásához 3 – 4 nap kell.

2009. április 25., szombat

Ma kicsit csavarogtam elmentem a Szent György napi kirakodó vására itt Óbudán a Főtérre.
Sajnos ezek a vásárok is kezdenek kikopni, igazán csak egy-két értékelhető árus volt jelen.
Saját készítésű üvegékszert Panyi Zsuzsi és egy másik fiatalember árult.
Zsuzsinak szépek voltak az ékszerei. Az ezüsttel kombinált ékszerei már-már műalkotások.

2009. április 24., péntek

2009-04-24 ma kezdem el a blog írását, ilyet még nem csináltam, de valamikor el kell kezdeni. Még mindig jobb 63 évesen, mint 70 évesen.
Az elmúlt hetekben elég vissza fogott voltam a sérv műtét miatt és tulajdonképpen sokat lustálkodtam és érdemben semmit nem csináltam.
De most már elhatároztam, hogy elkezdek újra dolgozni. Most van két üveg kép, amit ki kell égetni, még egy harmadikat kell készítenem, hogy a kemence ki legyen töltve.
Hogy minden érthető legyen, egy kicsit visszamegyek az időbe, három éve eljöttem nyugdíjba, és hogy valamit kezdjek magammal elkezdtem kerámiázni, de rá kellett jönnöm, hogy annyian csinálják mester fokon, hogy még saját hobbymra se érdemes ezzel játszanom.
Mivel 25 évig üveggel foglalkoztam és egy kicsit értek hozzá ezért elkezdtem ezzel játszani.
A kerámiaégetéshez megvolt a kemencém, így csak apró dolgot kellett még beszereznem az üveggel való játékhoz. / Üvegvágó, csiszoló és fűrészgép. / Kezdtem először a normál ablaküveggel a játékot. Hajlítottam, rogyasztottam, festettem. Közben néztem az Internetet, hogy ki mit csinál és tanultam. Lassan előjöttek a régi ismeretek és mozgattam az agyam, ami szerintem annak, aki egésznap otthon van nagyon fontos.
Másik nagyon nagy előny, hogy addig se foglalkozom a politikával, míg dolgozom és így elkerülhetek egy gutaütést.
Mit csinálok?
- Tálakat, kínálókat, képeket, órát, tányért és mindent amit rogyasztásos technológiával el lehet készíteni.
Bevezetőnek ennyit, majd folytatom.