Még sok meglepetést tartogathat, mivel igazából még nem ismerjük.
Már elődeinket is foglalkoztatta ez.
Mi közben az aventurin üvegről keresgéltem a Neten a következőt találtam
Például Jókai Mórnál.
A Jövő század regényében a következőket írta:
Az üvegcsinálás tudománya ötezer éves. Mennyi új titok lett azóta fölfedezve, s mennyi régi titok lett eltemetve, mely új feltalálásra vár. Ilyen eltemetett titok az aventurin üvegmely átlátszó aranyércnek tetszik. Nem találhatjuk ki, hogyan készítették Pompéjiban. Fogsz emlékezni egy történelmi adomára. Egyszer Severus császárhoz egy tyrrhenumi edénygyáros egy pompás üvegurnát vitt ajándékba. A császárt meglepte a mű szép színe, alakja és művészi díszítése. Gazdagon megajándékozá a művészt. Akkor az még egyszer kezébe vette az üvegedényt, s teljes erejével földhöz vágta azt. De az üveg nem törött össze, csak behorpadt! A művész egy kalapácsot vett elő, s a horpadást újra kikalapácsolta. Ekkor Severus azt kérdé tőle: „Ismeri még rajtad kívül más is ez üveg előállításának titkát?” – „Senki.” – „Akkor vigyétek, lictorok, vágjátok le a fejét; mert ha e találmány elterjed, minden arany és ezüst elveszti az értékét.” S a hajló üveg feltalálóját megnémíták örökre. – Jól van, ez grammatikai mese. – De annyit már tudunk, hogy a tiszta borax üvege nyújtható és hajtható. A chloromelan üvege is nagymértékben hajlós. De hallgass meg még egy történetet. Ne légy türelmetlen. A tizenhetedik században egy római sírban találtak egy szarkofágot, és abban egy urnát üvegből. Az urna egy láb magas, belül sötétkék üvegből van; melyet kívülről homályos fehér üvegburkolat takar; ezt ismét művészi alkotású domborművek ékesítik, jelenetek a mítoszvilágból. A régészek még ma is vitatkoznak fölötte, hogy Thetis és Peleus, vagy Hercules és Alceste regéje van-e rajta örökítve, valamint, hogy a felírástalan szarkofágot a vázával együtt Nero szentelte-e Poppaeának, vagy Severus Mammaeának? Az üveg váza a Barberini-múzeumba került, akkor éppen egy Barberini levén a pápai trónon. Ezt a múzeumot később elkótyavetyélték, s a vázát megvette Hamilton, Hamiltontól megvásárolta ezer guineaért Portland herceg. A régészek előtt hírhedett a Barberini üvegváza. Egyszer annak a hírhedett Lloydnak a fia, kinek nevéről a kereskedelmi társulatok céget csináltak (a fiú nagy korhely volt!), fogadott a korhely pajtásaival, hogy ő olyan genie-csínyt fog elkövetni, amiről az egész világ fog beszélni, s melyet még az utókor számára is fel fognak jegyezni. Mi volt e csíny? Az, hogy részeg fővel nekiment a múzeumban a Barberini-vázának, s azt állványostól feldöntötte. Ennek a hírhedett remekműnek az összetörése csakugyan világhírűvé teheti az embert. De várj! A levert üvegváza nem törött össze, csak behorpadott! – Ez tény. – Tehát a lefejezett feltaláló üvegedénye megvan. Nem mese, hogy az üveg hajlítható, kovácsolható. Csak az a kérdés, mi ennek a titka? Járj utána! Keresd meg! Találd ki! Hiszen mesterséged az.
Az aventurin üveget az óta már ismét gyártják. /Magyarországon 1940-s években Veress Zoltán, már készített aventurin üveget. Összetételét és gyártási technológiáját is leírta./
Ma már vásárolhatunk is aventurin sík üveget.
Az alábbi tál abból készült:
A törhetetlen üveg az még a jövő titka. Ahogy Jókai írta: Keresd meg! Találd ki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése