Optikai szál

Tegnap írtam az optikai szálról. Ugyan azt hiszem, a mai világban mindenki tudja miről beszéltem, de az egyértelműség kedvéért pontosítom.


Optikai szál- Wikipédia szerint:

Az optikai szál egy igen tiszta, néhány tíz (a technológia megjelenése idején még néhány száz) mikrométer átmérőjű szálból és az ezt körülvevő, kisebb optikai törésmutatójú héjból álló vezeték. Működési elve a fénysugár teljes visszaverődésén alapul: A fénykábel egyik végén belépő fényimpulzus a vezeték teljes hosszán teljes visszaverődést szenved, így a vezeték hajlítása esetén is – minimális energiaveszteséggel – a szál másik végén fog kilépni.

Üvegbeton

A hatvanas években nagy divat volt betonba üveget elhelyezni. A leggyakrabban a kemencék leállása után a kemencékben maradt üveget helyezték el a betonban. Az iparművészeti lapokban, abban az időben több ilyen alkotást is bemutattak. 1975-be én is készítettem egy ilyen beton lapot. Betonba én üveg rudakat /szállakat/ helyeztem el, majd a beton megkötése után a felületet felcsiszoltam, poliroztam. A lapot beépitettem szobánk egyik falába. A betonlap mögé különböző színű fényforrást helyeztem  sötétben nagyon kellemes hangulatot adott..

Ma ismét reneszánszát éli ez a téma.

Az üvegbetonra Fekete Zsuzsanna és a fényáteresztő betonra Losonczi Áron jelentett be szabadalmat. Mind két szabadalommal nagyon kreatív dolgokat lehet kialakítani, csak gratulálni lehet hozzájuk.

A fényáteresztő beton esetében talán még igazán az a nagyszerű, hogy az optikai szállak üvegei szinte nem tartalmaznak vasat így a fényáteresztő képességük nagyon jó és a fényt bárhonnan bárhova el tudják vinni.

Mind két szabadalomnak van egy nagy hátránya, hogy a beton és az üveg is jó hővezető ezért igazán felhasználásuk korlátozott.

A fényáteresztő beton esetén a szigetelést még elképzelhetőnek tartom, hogy szendvics panelként a külső és a belső beton közé szigetelést helyezzenek, melyben az optikai szálak átfutnak.