Formák szárítása
Kiégetéshez és rogyasztáshóz kemence
Üvegtároló
Üveg megmunkálás eszközei
Vegyszerek
Késztermékek
2010. február 15., hétfő
Mühely berendezései
Formák készítéséhez korong
Formák szárítása
Kiégetéshez és rogyasztáshóz kemence
Üvegtároló
Üveg megmunkálás eszközei
Vegyszerek
Késztermékek
Formák szárítása
Kiégetéshez és rogyasztáshóz kemence
ÜvegtárolóÜveg megmunkálás eszközei
Vegyszerek
Késztermékek
2010. február 13., szombat
Elmélkedés a hulladékhasznosításról
A napjaink egyik felkapott témája a hulladékhasznosítás. Pályázatokat írnak ki, most is az üvegre volt egy kiírt pályázat. Az eredményét még nem ismerem.
A következőkben erről írnám le a véleményem:
Az utóbbi évtizedekben az üveg használatát a csomagoló iparban visszaszorították, ennek több oka volt: egyrészt a műanyag olcsóbb lett és az eldobható termékekkel nem kellett bajlódni. Ahol megmaradt ott is az ismételt felhasználást teljesen minimális szintre csökkentették. Az okok érthetők a liberalizáció magával hozta, hogy a boltokban a világ minden részéről kapunk például konzervet / miután megvettem otthon láttam, hogy a cékla konzerv Kínai, az uborka konzerv Indiai/elképzelhetetlen, hogy visszaszállítsuk mindenhova a göngyöleget.
Így aztán a hulladék csak gyűlik, és lassan élhetetlenné válik környezetünk.
/ A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy előírnánk, hogy minden termék csak újrahasznosítható / visszaválható / csomagolásban kerülhet piacra, így több célt is elérnénk növelni, lehetne saját mezőgazdaságunk és feldolgozó iparunk termelését, megbízható terméket tudnánk vásárolni és jelentősen csökkenne a hulladék. /
Sajnos a piaci érdekek miatt mindenki csak a hulladékhasznosításban látja a megoldást, pedig a legegyszerűbb lenne céltudatosan megtervezni életünket.
/ Ha visszagondolok, hogy gyerekkoromban, ha lementünk egy falusi tanyára rend és tisztaság volt, mindent céltudatosan használtak. A szemétdombon is csak zöld hulladék volt. Aztán jöttek a hetvenes - nyolcvanas évek, és néztük, hogy hogyan csomagolják a „nyugati” árukat és irigykedtünk. Azt hittük, hogy azok sokkal jobbak is. Kis dobozba nagydoboz, egy 10 mm-s termékhez 20 cm – x - 20 cm-s műanyag tartó /
Sajnos, amíg a piaci érdekek diktálnak, addig a hasznosításnál jobbat nem tehetünk.
Mentsük, ami menthető. Mert a hulladékok is értékek lehetnek.
Az üveg, hulladékra ez külön is igaz. Az üvegek előállítása nagy anyagi ráfordítást igényel. Ha belegondolunk, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy egy pohár, vagy egy sörösüveg rendelkezésünkre álljon akkor megértjük a hulladék hasznosságát is.
/ A befektetet munka, anyag, energia egy részét visszanyerhetjük. /
1. Be kell szereznünk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük:
Homokot, dolomitot, földpátot bányászni, tisztítani, osztályozni, esetleg őrölni szükséges
Szódát, salétromot, borsavat színező és derítőanyagokat elő kell állítani.
2. Az üveggyártáshoz komoly beruházás szükséges: keverőház / az alapanyagok előkészítéséhez összeméréséhez /, szállítóeszközök a keverék kemencéhez szállításához, kemence kiegészítő berendezéseivel, gyártósorok, temperáló kemencék, megmunkáló gépek, csomagoló gépek stb.
Az üzem fenntartásához is komoly anyagi eszközök szükségesek:
A kemencéknek jelentős az energia igénye, 3 -5 évente át kell építeni / mert a kádkövek feloldódnak, a boltozat és a hővisszanyerő kamrák elhasználódnak/.
De, hogy hasznosíthatjuk az üveg hulladékot:
1. A legkézenfekvőbb az lenne, hogy ismét megolvasztjuk. Ennek sajnos korlátai vannak, csak részben lehet cserepet az üveggyártáshoz felhasználni.
Másik gond, hogy a hulladékból kinyert cserép, változó összetételű és így a gyártáshoz szinte nem használható vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Az ilyen módon történő hasznosítással pedig rengeteg energiát tudnánk megtakarítani.
A hulladék üveg megolvasztásához kb. 600 kcal/ kg. , míg az alapanyagokból készült üveghez kb. 2500-3500 kcal/ kg. szükséges.
Továbbá a hagyományos alapanyagból készült üvegek gyártása során rengeteg széndioxid kerül a levegőbe ez a cserép adagolásával. / A szóda, a hamuzsír, a dolomit elbomlásakor. /
/ Amikor az üveget propagálják, mint környezet barát anyagot, erről elfelejtenek beszélni. Az igaz, ha már készen van, akkor az./
Hosszú távon, az e fajta hasznosítás érdekében megérné szabványosítani a csomagoláshoz használatos üvegek kémiai összetételét
2. A leggyakoribb hasznosítási mód a szigetelő szál, paplan. Ezt már lassan száz éve készítik.
3. A megtört hulladékot színterezik, így szűröket, kopásálló járólapokat gyártanak.
4. Üvegfrittet szokták kopásállóság növelésére használni.
Sajnos minden más próbálkozás inkább csak egyedi jellegű és inkább csak reklám értékű.
Lehetne természetesen sokoldalúbbá tenni a hasznosítást, de ehhez szükséges lenne az üvegek fizikai – kémiai jellemzőinek szabványosítása.
A következőkben erről írnám le a véleményem:
Az utóbbi évtizedekben az üveg használatát a csomagoló iparban visszaszorították, ennek több oka volt: egyrészt a műanyag olcsóbb lett és az eldobható termékekkel nem kellett bajlódni. Ahol megmaradt ott is az ismételt felhasználást teljesen minimális szintre csökkentették. Az okok érthetők a liberalizáció magával hozta, hogy a boltokban a világ minden részéről kapunk például konzervet / miután megvettem otthon láttam, hogy a cékla konzerv Kínai, az uborka konzerv Indiai/elképzelhetetlen, hogy visszaszállítsuk mindenhova a göngyöleget.
Így aztán a hulladék csak gyűlik, és lassan élhetetlenné válik környezetünk.
/ A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy előírnánk, hogy minden termék csak újrahasznosítható / visszaválható / csomagolásban kerülhet piacra, így több célt is elérnénk növelni, lehetne saját mezőgazdaságunk és feldolgozó iparunk termelését, megbízható terméket tudnánk vásárolni és jelentősen csökkenne a hulladék. /
Sajnos a piaci érdekek miatt mindenki csak a hulladékhasznosításban látja a megoldást, pedig a legegyszerűbb lenne céltudatosan megtervezni életünket.
/ Ha visszagondolok, hogy gyerekkoromban, ha lementünk egy falusi tanyára rend és tisztaság volt, mindent céltudatosan használtak. A szemétdombon is csak zöld hulladék volt. Aztán jöttek a hetvenes - nyolcvanas évek, és néztük, hogy hogyan csomagolják a „nyugati” árukat és irigykedtünk. Azt hittük, hogy azok sokkal jobbak is. Kis dobozba nagydoboz, egy 10 mm-s termékhez 20 cm – x - 20 cm-s műanyag tartó /
Sajnos, amíg a piaci érdekek diktálnak, addig a hasznosításnál jobbat nem tehetünk.
Mentsük, ami menthető. Mert a hulladékok is értékek lehetnek.
Az üveg, hulladékra ez külön is igaz. Az üvegek előállítása nagy anyagi ráfordítást igényel. Ha belegondolunk, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy egy pohár, vagy egy sörösüveg rendelkezésünkre álljon akkor megértjük a hulladék hasznosságát is.
/ A befektetet munka, anyag, energia egy részét visszanyerhetjük. /
1. Be kell szereznünk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük:
Homokot, dolomitot, földpátot bányászni, tisztítani, osztályozni, esetleg őrölni szükséges
Szódát, salétromot, borsavat színező és derítőanyagokat elő kell állítani.
2. Az üveggyártáshoz komoly beruházás szükséges: keverőház / az alapanyagok előkészítéséhez összeméréséhez /, szállítóeszközök a keverék kemencéhez szállításához, kemence kiegészítő berendezéseivel, gyártósorok, temperáló kemencék, megmunkáló gépek, csomagoló gépek stb.
Az üzem fenntartásához is komoly anyagi eszközök szükségesek:
A kemencéknek jelentős az energia igénye, 3 -5 évente át kell építeni / mert a kádkövek feloldódnak, a boltozat és a hővisszanyerő kamrák elhasználódnak/.
De, hogy hasznosíthatjuk az üveg hulladékot:
1. A legkézenfekvőbb az lenne, hogy ismét megolvasztjuk. Ennek sajnos korlátai vannak, csak részben lehet cserepet az üveggyártáshoz felhasználni.
Másik gond, hogy a hulladékból kinyert cserép, változó összetételű és így a gyártáshoz szinte nem használható vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Az ilyen módon történő hasznosítással pedig rengeteg energiát tudnánk megtakarítani.
A hulladék üveg megolvasztásához kb. 600 kcal/ kg. , míg az alapanyagokból készült üveghez kb. 2500-3500 kcal/ kg. szükséges.
Továbbá a hagyományos alapanyagból készült üvegek gyártása során rengeteg széndioxid kerül a levegőbe ez a cserép adagolásával. / A szóda, a hamuzsír, a dolomit elbomlásakor. /
/ Amikor az üveget propagálják, mint környezet barát anyagot, erről elfelejtenek beszélni. Az igaz, ha már készen van, akkor az./
Hosszú távon, az e fajta hasznosítás érdekében megérné szabványosítani a csomagoláshoz használatos üvegek kémiai összetételét
2. A leggyakoribb hasznosítási mód a szigetelő szál, paplan. Ezt már lassan száz éve készítik.
3. A megtört hulladékot színterezik, így szűröket, kopásálló járólapokat gyártanak.
4. Üvegfrittet szokták kopásállóság növelésére használni.
Sajnos minden más próbálkozás inkább csak egyedi jellegű és inkább csak reklám értékű.
Lehetne természetesen sokoldalúbbá tenni a hasznosítást, de ehhez szükséges lenne az üvegek fizikai – kémiai jellemzőinek szabványosítása.
2010. február 10., szerda
Kerámia formák készítése üveg rogyasztáshoz
A forma készítés tulajdonképpen teljesen megegyezik a kerámiák készítésével a zsengélésí folyamatig.
A formákat több módon készíthetjük, gipsz formába bekorongozással, gipsz formába öntéssel vagy kézi formázással.
I. A formákat először tervezzük meg.
A tervezésnél vegyük figyelembe a következőket:
1.A kerámia formák hő tágulása kisebb, mint az üvegé, ezért csak olyan formát tervezünk, ahol az üvegnek van helye összehúzódni.
2. A kerámia formák száradáskor, égetéskor zsugorodnak. A kerámia gyártók a zsugorodás mértékét meg szokták adni ezzel számoljunk.
3. Formáknál lényeges, hogy égetés után mennyi a víz felvétele, ezért a kerámiák kiválasztásánál ezt is vegyük figyelembe.
/Túl tömörre égő kerámiákra nehéz felhordani a forma leválasztót/.
II. Miután a terméket / kerámia formát / megterveztük tervezzük meg a kialakításához szükséges gipsz formákat.
A tervezésnél vegyük figyelembe: A formából kivétel lehetőségeit, forma nedvesség szívását, forma falvastagságát.
A gipsz formák tervezését és elkészítését érdemes forma készítővel végeztetni, de kisebb, vagy egyszerűbb formákat saját magunk is elkészíthetjük.
/ Első lépésben elkészítjük a forma negatívját (fából vagy danamidból) azt öntő dobozba helyezzük és gipszel, kiöntjük.
A kiöntés előtt a formát és a dobozt forma leválasztóval bekenjük. A legegyszerűbb forma leválasztó a kenő szappan. Természetesen bekenés után meg kell szárítani,
A gipszek: gipsz-víz arányát és a gipszek felhasználási módját a gyártok megadják./
Miután rendelkezésünkre állnak a gipsz formák és kellően kiszáradtak elkezdhetjük a kerámiák készítését.
Bekorongozásnál finom samottos korongos masszát érdemes használni 25% <1mm samott tartalommal, ugyan ezt a masszát lehet használni kézi formázásnál is.
A korongos massza előkészített állapotban vásárolható.
Öntésnél fehér kőedény öntő masszát / vagy kályhás samottos öntő masszát / érdemes használni. Ez por alakban vásárolható.
Öntéshez a port vízzel össze kell keverni. Először kimérjük, az előírás szerinti víz mennyiséget ebben feloldjuk az ülepedés gátlót, majd folyamatos keverés mellet hozzá adjuk a port. Összekeverés után érdemes egy két napig pihentetni. Természetesen felhasználáskor ismételten összekeverni szükséges a masszát.
Öntésnél az öntő masszát beöntjük a formába, majd fél óra várakozás után a fölösleget kiöntjük / fél óra alatt kb. 3mm massza rakodik a formára / és további egy óra várakozás után a kész darabot kivehetjük. Kivétel után azonnal érdemes megtisztítani.
A korongozott vagy öntött formát miután elkészítettük szárítsuk, ki ez eltarthat akár több hétig is. Miután kiszáradt és úgy, mint a kerámia termékeket égessük ki.
A kiégetési hőfok görbe függ a kerámiák méretétől és vastagságától.
Száradás után a formákat égessük ki
Átlagos 200mm átmérőjű 3mm vastag formát én a következők szoktam kiégetni:
0-650 Celsius fok: 10óra
650-980 Celsius fok: 3óra 30 perc
Hőn tartás:30 perc
Lehűtés: a kemence természetes hűlésével.
Természetesen az égetési diagramot finomíthatjuk ha kemencéknek több felfűtő szakasza van.
Ebben az esetben 0-350 Celsius fokig lassú,350-500 Celsius fokig gyors,500-650 Celsius fokig lassú és 650-980 Celsius fokig gyors felfűtést alkalmazhatunk.
A masszák anyagától függően a maximális kiégetési hőmérsékletet csökkenthetjük 900 Celsius fokig.
A kiégetés után tulajdonképpen kész a formánk.
A leírt módon készített formákkal már több száz rogyasztást végeztem.A formák élettartamát a forma leválasztó cseréjének módja határozza meg.
A formákat több módon készíthetjük, gipsz formába bekorongozással, gipsz formába öntéssel vagy kézi formázással.
I. A formákat először tervezzük meg.
A tervezésnél vegyük figyelembe a következőket:
1.A kerámia formák hő tágulása kisebb, mint az üvegé, ezért csak olyan formát tervezünk, ahol az üvegnek van helye összehúzódni.
2. A kerámia formák száradáskor, égetéskor zsugorodnak. A kerámia gyártók a zsugorodás mértékét meg szokták adni ezzel számoljunk.
3. Formáknál lényeges, hogy égetés után mennyi a víz felvétele, ezért a kerámiák kiválasztásánál ezt is vegyük figyelembe.
/Túl tömörre égő kerámiákra nehéz felhordani a forma leválasztót/.
II. Miután a terméket / kerámia formát / megterveztük tervezzük meg a kialakításához szükséges gipsz formákat.
A tervezésnél vegyük figyelembe: A formából kivétel lehetőségeit, forma nedvesség szívását, forma falvastagságát.
A gipsz formák tervezését és elkészítését érdemes forma készítővel végeztetni, de kisebb, vagy egyszerűbb formákat saját magunk is elkészíthetjük.
/ Első lépésben elkészítjük a forma negatívját (fából vagy danamidból) azt öntő dobozba helyezzük és gipszel, kiöntjük.
A kiöntés előtt a formát és a dobozt forma leválasztóval bekenjük. A legegyszerűbb forma leválasztó a kenő szappan. Természetesen bekenés után meg kell szárítani,
A gipszek: gipsz-víz arányát és a gipszek felhasználási módját a gyártok megadják./
Miután rendelkezésünkre állnak a gipsz formák és kellően kiszáradtak elkezdhetjük a kerámiák készítését.
Bekorongozásnál finom samottos korongos masszát érdemes használni 25% <1mm samott tartalommal, ugyan ezt a masszát lehet használni kézi formázásnál is.
A korongos massza előkészített állapotban vásárolható.
Öntésnél fehér kőedény öntő masszát / vagy kályhás samottos öntő masszát / érdemes használni. Ez por alakban vásárolható.
Öntéshez a port vízzel össze kell keverni. Először kimérjük, az előírás szerinti víz mennyiséget ebben feloldjuk az ülepedés gátlót, majd folyamatos keverés mellet hozzá adjuk a port. Összekeverés után érdemes egy két napig pihentetni. Természetesen felhasználáskor ismételten összekeverni szükséges a masszát.
Öntésnél az öntő masszát beöntjük a formába, majd fél óra várakozás után a fölösleget kiöntjük / fél óra alatt kb. 3mm massza rakodik a formára / és további egy óra várakozás után a kész darabot kivehetjük. Kivétel után azonnal érdemes megtisztítani.
A korongozott vagy öntött formát miután elkészítettük szárítsuk, ki ez eltarthat akár több hétig is. Miután kiszáradt és úgy, mint a kerámia termékeket égessük ki.
A kiégetési hőfok görbe függ a kerámiák méretétől és vastagságától.
Száradás után a formákat égessük ki
Átlagos 200mm átmérőjű 3mm vastag formát én a következők szoktam kiégetni:
0-650 Celsius fok: 10óra
650-980 Celsius fok: 3óra 30 perc
Hőn tartás:30 perc
Lehűtés: a kemence természetes hűlésével.
Természetesen az égetési diagramot finomíthatjuk ha kemencéknek több felfűtő szakasza van.
Ebben az esetben 0-350 Celsius fokig lassú,350-500 Celsius fokig gyors,500-650 Celsius fokig lassú és 650-980 Celsius fokig gyors felfűtést alkalmazhatunk.
A masszák anyagától függően a maximális kiégetési hőmérsékletet csökkenthetjük 900 Celsius fokig.
A kiégetés után tulajdonképpen kész a formánk.
A leírt módon készített formákkal már több száz rogyasztást végeztem.A formák élettartamát a forma leválasztó cseréjének módja határozza meg.
2010. január 1., péntek
2009. november 2., hétfő
2009. október 13., kedd
2009. október 5., hétfő
Az egyik blogban olvastam, hogy pályázat során a zsűri tagok kerámia tárgyakat csak úgy tudnak elképzelni, ha annak funkciója van. Kerámia, üveg, fafaragás és még sorolhatnám, a sort lehet, hogy a funkcióért készül, de az igazán szép tárgyakat nincs szívünk használni.
De tulajdonképpen miért van a zűri. Ki és milyen alapon dönti el azt, hogy valami érték vagy sem. Azt megértem, hogy egy pályázat során, mint megrendelőnek joga van irányítani a művészt, hiszen fizet az alkotásért.
Azt is megértem, hogy a művész társadalom védi az érdekeit és ezért kell a zsűri.
De mi a művészet, mi az érték, és mi nem?
Van, aki giccs - nek tartja az eozinnal készült Zolnay porcelánokat és ugyanakkor a Tiffany lámpákat meg nem.
Én, mint laikus ember azért belső érzék szerint, ha ránézek, egy alkotásra azért valahogy tudok rangsorolni, persze lehet, hogy ez is már korábbi tanítások, befolyásolások eredménye.
De ez a rangsorolás csak az én rangsorolásom.
Gondoljunk vissza a "szocializmusra" akkor is volt zsűri, akkor is képeztek művészeket akkor is alkottak, és talán jó pár értékes művész veszett el az utókornak, mert ideologizálták a művészetet. Nem volt szabad nagyon díszíteni, csak az úgy nevezett letisztult formákat volt szabad használni.
Ma pedig itt van a kortárs művészet.
Nekem mindig a legszörnyűbb az volt, hogy bizonyos esetekben teljesen laikus éreztem magam, mert sok esetben én nem úgy láttam, ahogy kellene.
A netten nagyon sok emberrel találkozom, akik csak kedvtelésből alkotnak és élvezik az alkotást. Olyan műfajban végzik az alkotást, amit a művésztársadalom el se ismer, de örülök, hogy csinálják, jó nézni.
Én is próbálok alkotni több-kevesebb sikerrel és talán azért nem giccset gyártok, mert nem adom el.
/ A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás. /
De tulajdonképpen miért van a zűri. Ki és milyen alapon dönti el azt, hogy valami érték vagy sem. Azt megértem, hogy egy pályázat során, mint megrendelőnek joga van irányítani a művészt, hiszen fizet az alkotásért.
Azt is megértem, hogy a művész társadalom védi az érdekeit és ezért kell a zsűri.
De mi a művészet, mi az érték, és mi nem?
Van, aki giccs - nek tartja az eozinnal készült Zolnay porcelánokat és ugyanakkor a Tiffany lámpákat meg nem.
Én, mint laikus ember azért belső érzék szerint, ha ránézek, egy alkotásra azért valahogy tudok rangsorolni, persze lehet, hogy ez is már korábbi tanítások, befolyásolások eredménye.
De ez a rangsorolás csak az én rangsorolásom.
Gondoljunk vissza a "szocializmusra" akkor is volt zsűri, akkor is képeztek művészeket akkor is alkottak, és talán jó pár értékes művész veszett el az utókornak, mert ideologizálták a művészetet. Nem volt szabad nagyon díszíteni, csak az úgy nevezett letisztult formákat volt szabad használni.
Ma pedig itt van a kortárs művészet.
Nekem mindig a legszörnyűbb az volt, hogy bizonyos esetekben teljesen laikus éreztem magam, mert sok esetben én nem úgy láttam, ahogy kellene.
A netten nagyon sok emberrel találkozom, akik csak kedvtelésből alkotnak és élvezik az alkotást. Olyan műfajban végzik az alkotást, amit a művésztársadalom el se ismer, de örülök, hogy csinálják, jó nézni.
Én is próbálok alkotni több-kevesebb sikerrel és talán azért nem giccset gyártok, mert nem adom el.
/ A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás. /
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
