2010. február 13., szombat

Elmélkedés a hulladékhasznosításról

A napjaink egyik felkapott témája a hulladékhasznosítás. Pályázatokat írnak ki, most is az üvegre volt egy kiírt pályázat. Az eredményét még nem ismerem.

A következőkben erről írnám le a véleményem:

Az utóbbi évtizedekben az üveg használatát a csomagoló iparban visszaszorították, ennek több oka volt: egyrészt a műanyag olcsóbb lett és az eldobható termékekkel nem kellett bajlódni. Ahol megmaradt ott is az ismételt felhasználást teljesen minimális szintre csökkentették. Az okok érthetők a liberalizáció magával hozta, hogy a boltokban a világ minden részéről kapunk például konzervet / miután megvettem otthon láttam, hogy a cékla konzerv Kínai, az uborka konzerv Indiai/elképzelhetetlen, hogy visszaszállítsuk mindenhova a göngyöleget.
Így aztán a hulladék csak gyűlik, és lassan élhetetlenné válik környezetünk.

/ A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy előírnánk, hogy minden termék csak újrahasznosítható / visszaválható / csomagolásban kerülhet piacra, így több célt is elérnénk növelni, lehetne saját mezőgazdaságunk és feldolgozó iparunk termelését, megbízható terméket tudnánk vásárolni és jelentősen csökkenne a hulladék. /

Sajnos a piaci érdekek miatt mindenki csak a hulladékhasznosításban látja a megoldást, pedig a legegyszerűbb lenne céltudatosan megtervezni életünket.
/ Ha visszagondolok, hogy gyerekkoromban, ha lementünk egy falusi tanyára rend és tisztaság volt, mindent céltudatosan használtak. A szemétdombon is csak zöld hulladék volt. Aztán jöttek a hetvenes - nyolcvanas évek, és néztük, hogy hogyan csomagolják a „nyugati” árukat és irigykedtünk. Azt hittük, hogy azok sokkal jobbak is. Kis dobozba nagydoboz, egy 10 mm-s termékhez 20 cm – x - 20 cm-s műanyag tartó /

Sajnos, amíg a piaci érdekek diktálnak, addig a hasznosításnál jobbat nem tehetünk.
Mentsük, ami menthető. Mert a hulladékok is értékek lehetnek.
Az üveg, hulladékra ez külön is igaz. Az üvegek előállítása nagy anyagi ráfordítást igényel. Ha belegondolunk, hogy mennyi mindent kell tenni azért, hogy egy pohár, vagy egy sörösüveg rendelkezésünkre álljon akkor megértjük a hulladék hasznosságát is.
/ A befektetet munka, anyag, energia egy részét visszanyerhetjük. /


1. Be kell szereznünk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük:
Homokot, dolomitot, földpátot bányászni, tisztítani, osztályozni, esetleg őrölni szükséges
Szódát, salétromot, borsavat színező és derítőanyagokat elő kell állítani.

2. Az üveggyártáshoz komoly beruházás szükséges: keverőház / az alapanyagok előkészítéséhez összeméréséhez /, szállítóeszközök a keverék kemencéhez szállításához, kemence kiegészítő berendezéseivel, gyártósorok, temperáló kemencék, megmunkáló gépek, csomagoló gépek stb.
Az üzem fenntartásához is komoly anyagi eszközök szükségesek:
A kemencéknek jelentős az energia igénye, 3 -5 évente át kell építeni / mert a kádkövek feloldódnak, a boltozat és a hővisszanyerő kamrák elhasználódnak/.

De, hogy hasznosíthatjuk az üveg hulladékot:

1. A legkézenfekvőbb az lenne, hogy ismét megolvasztjuk. Ennek sajnos korlátai vannak, csak részben lehet cserepet az üveggyártáshoz felhasználni.
Másik gond, hogy a hulladékból kinyert cserép, változó összetételű és így a gyártáshoz szinte nem használható vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Az ilyen módon történő hasznosítással pedig rengeteg energiát tudnánk megtakarítani.
A hulladék üveg megolvasztásához kb. 600 kcal/ kg. , míg az alapanyagokból készült üveghez kb. 2500-3500 kcal/ kg. szükséges.

Továbbá a hagyományos alapanyagból készült üvegek gyártása során rengeteg széndioxid kerül a levegőbe ez a cserép adagolásával. / A szóda, a hamuzsír, a dolomit elbomlásakor. /
/ Amikor az üveget propagálják, mint környezet barát anyagot, erről elfelejtenek beszélni. Az igaz, ha már készen van, akkor az./
Hosszú távon, az e fajta hasznosítás érdekében megérné szabványosítani a csomagoláshoz használatos üvegek kémiai összetételét
2. A leggyakoribb hasznosítási mód a szigetelő szál, paplan. Ezt már lassan száz éve készítik.

3. A megtört hulladékot színterezik, így szűröket, kopásálló járólapokat gyártanak.

4. Üvegfrittet szokták kopásállóság növelésére használni.

Sajnos minden más próbálkozás inkább csak egyedi jellegű és inkább csak reklám értékű.

Lehetne természetesen sokoldalúbbá tenni a hasznosítást, de ehhez szükséges lenne az üvegek fizikai – kémiai jellemzőinek szabványosítása.

1 megjegyzés:

  1. Kedves Koppány!
    Teljes egészében egyetértek az írásával.De úgy gondolom,hogy sajnos ennek a megoldásának nagy része már gyermekeinkre,unokáinkra fog sajnos hárulni.Most a megsemmisítés és a hasznosítás talán egyszerűbb megoldás az emberiség nagyobbik részének.Nem szólva a politikai pártok is jó választási fogásnak vehetik ezeket a programjukban.De ez egy másik "tészta".
    Igen,tudatosan kell nevelni a gyermekeket és rendet kellene tenni a fejekben erről a témáról is.Sokan nem tudják,hogy az üveg készítése mekkora energiával jár .Talán sokan csak azt gondolják,hogy sima homokból lesz az üveg és kész!!!

    VálaszTörlés