Üvegcsiszolás után sokszor éreztem, hogy fáj a torkom és másnapra berekedtem.
Nem értettem a dolgot, mert a csiszológépem vizes csiszoló. Aztán egyszer úgy esett a fény, hogy látszott, hogy a gép felett komoly pára réteg van. Ha pedig pára van, akkor abban biztos üvegpor is van, hát ez irritálta a torkomat. Azóta ha csiszolok, akkor mindig felveszem a respirátort és ezt javaslom mindenkinek.
2009. szeptember 14., hétfő
2009. augusztus 30., vasárnap
2009. augusztus 18., kedd
Fusing technika rövid leírása
A tárgyaim készítésénél „ fusing” és rogyasztásos technikát alkalmazok..
A tárgyak készítésének rövid leírása:
- A leendő tárgyat megtervezzük és elkészítjük a formáját.
A formát készithetjük,kerámia vagy hőálló acélból./A forma készítésre itt nem térek ki./
Sik tárgyak esetén “Fusing papirt” is alkalmazhatunk.
- A formákhoz sík üvegből kiszabjuk a kívánt méretű üveglapot, majd éleit lecsiszoljuk, polírozzuk. Fusing eljárás esetén a ráolvasztandó üveglapokat is leszabjuk, csiszoljuk. Az üveglapot festhetjük is.
- A korábban elkészített formákat bevonjuk forma leválasztóval és kemencében kiszárítjuk.
- A kiszárított formába behelyezzük az üveglapot vagy lapokat./Összeolvasztani csak azonos hő tágulású üvegeket lehet./
Amennyiben több üveglapot kívánunk összeolvasztani és el kívánjuk kerülni, hogy mozgatás során elmozduljanak, az alaplapra a többi üveglapot felragaszthatjuk./Én a felragasztáshoz vízoldható festőolajt szoktam használni. Ha pontos méret miatt jelölni szeretnénk, akkor alkalmazhatunk a jelöléshez alkoholos filctollal.( A tinta az égetés során leég.)/
- A formát az üveglappal kemencébe helyezzük, majd felfűtjük a rogyasztási, összeolvasztási hőmérsékletre./Hőmérséklet beállításánál figyelembe kell venni az alkalmazott üveg típusát és a kemencénk paramétereit. Az üveggyártok meg szokták adni az üveg viszkozitás változását a hőmérséklet függvényében, de igazi eredményt csak sok-sok próbálkozás után érhetünk el./
- A tárgyat illetve tárgyakat elkészülése után ki kell temperálni. Mivel a tárgyat nem vesszük ki a kemencéből ezért egy gyors hűtéssel levisszük a felső feszültségmentesítési pontig ott hőn tartjuk rövid ideig, majd lassan lehűtjük az alsó feszültségmentesítési pontig.
/ Az üvegekre általában a gyártok vastagságtól függően megadják az ajánlott temperálási időt és hőmérsékletet, de igazi eredményt csak gyakorlat után érhetünk el. Én a feszültségmentesítés ellenőrzésére polariszkopot használok./
- A tárgyakat a teljes lehűlés után a kemencéből kivehetjük és tulajdonképpen végeztünk.
A tárgyak készítésének rövid leírása:
- A leendő tárgyat megtervezzük és elkészítjük a formáját.
A formát készithetjük,kerámia vagy hőálló acélból./A forma készítésre itt nem térek ki./
Sik tárgyak esetén “Fusing papirt” is alkalmazhatunk.
- A formákhoz sík üvegből kiszabjuk a kívánt méretű üveglapot, majd éleit lecsiszoljuk, polírozzuk. Fusing eljárás esetén a ráolvasztandó üveglapokat is leszabjuk, csiszoljuk. Az üveglapot festhetjük is.
- A korábban elkészített formákat bevonjuk forma leválasztóval és kemencében kiszárítjuk.
- A kiszárított formába behelyezzük az üveglapot vagy lapokat./Összeolvasztani csak azonos hő tágulású üvegeket lehet./
Amennyiben több üveglapot kívánunk összeolvasztani és el kívánjuk kerülni, hogy mozgatás során elmozduljanak, az alaplapra a többi üveglapot felragaszthatjuk./Én a felragasztáshoz vízoldható festőolajt szoktam használni. Ha pontos méret miatt jelölni szeretnénk, akkor alkalmazhatunk a jelöléshez alkoholos filctollal.( A tinta az égetés során leég.)/
- A formát az üveglappal kemencébe helyezzük, majd felfűtjük a rogyasztási, összeolvasztási hőmérsékletre./Hőmérséklet beállításánál figyelembe kell venni az alkalmazott üveg típusát és a kemencénk paramétereit. Az üveggyártok meg szokták adni az üveg viszkozitás változását a hőmérséklet függvényében, de igazi eredményt csak sok-sok próbálkozás után érhetünk el./
- A tárgyat illetve tárgyakat elkészülése után ki kell temperálni. Mivel a tárgyat nem vesszük ki a kemencéből ezért egy gyors hűtéssel levisszük a felső feszültségmentesítési pontig ott hőn tartjuk rövid ideig, majd lassan lehűtjük az alsó feszültségmentesítési pontig.
/ Az üvegekre általában a gyártok vastagságtól függően megadják az ajánlott temperálási időt és hőmérsékletet, de igazi eredményt csak gyakorlat után érhetünk el. Én a feszültségmentesítés ellenőrzésére polariszkopot használok./
- A tárgyakat a teljes lehűlés után a kemencéből kivehetjük és tulajdonképpen végeztünk.
2009. augusztus 12., szerda
Elveszett a cicám
Tavaly szeptemberben a teraszról meghallottam, hogy a kertbe egy macska sír.
Lementem, először nem találtam. Mikor jövök, el az egyik bokor alól elkezd követni egy kis pamacs. A lábai szétcsúszkáltak oldalra még olyan kicsi volt. Feljött velem a lakásba.
Napközben többször visszavittem oda ahol találtam, hátha az Anyja előkerül.
De nem volt szerencsém, így nálunk maradt.
Enni való volt, úgy kellett etetni, hogy a macska tejet szemcseppentővel cseppentettük a szájába. Ha tehette, míg ki nem nőtte a cipőmbe költözött és ott aludt.
Most már eltelt, majdnem egy év és a szerelem mindig tartott. Reggel addig nem ment, sehova míg 10percig nem simogattam. Ha később keltem és Ö már ki volt engedve az ajtóban várt. Ha délután lefeküdtem aludni, akkor Ö az ajtó előtt aludt.
Most megszakad a szívem, mert két napja elveszett.
Lementem, először nem találtam. Mikor jövök, el az egyik bokor alól elkezd követni egy kis pamacs. A lábai szétcsúszkáltak oldalra még olyan kicsi volt. Feljött velem a lakásba.
Napközben többször visszavittem oda ahol találtam, hátha az Anyja előkerül.
De nem volt szerencsém, így nálunk maradt.
Enni való volt, úgy kellett etetni, hogy a macska tejet szemcseppentővel cseppentettük a szájába. Ha tehette, míg ki nem nőtte a cipőmbe költözött és ott aludt.
Most már eltelt, majdnem egy év és a szerelem mindig tartott. Reggel addig nem ment, sehova míg 10percig nem simogattam. Ha később keltem és Ö már ki volt engedve az ajtóban várt. Ha délután lefeküdtem aludni, akkor Ö az ajtó előtt aludt.
Most megszakad a szívem, mert két napja elveszett.
2009. július 31., péntek
2009. július 29., szerda
Kleptkreativizmus
Elmúlt vagy három-négy hónap, hogy egy bogban találkoztam ezzel a csúnya szóval.
Elkezdtem nézni a Netten egyes emberek munkáit és próbáltam megfejteni ezt a nagy vitát felkavaró kérdést.
A végén a következőre jutottam:
Igazi értéket csak az tud létre hozni, akiben meg van a saját kreativitása, megvan az arány és szín érzéke és valami olyan van benne, ami csak neki adatik meg.
Mi ez az adottság hát ez az?
Igen ez az, amit nem lehet utánozni és nem lehet tudni, hogy mi, miért fogja meg a másik embert illetve embereket.
A másik probléma, hogy legtöbben igazán a szakmát se ismerik, abból kiragadnak egy-egy részt, azt alkalmazzák, jól, rosszul és abból próbálnak megélni, és közbe, amiről az előbb írtam az-az adottság is hiányzik.
Pedig a szakmákat megismerni állandó tanulásból áll, sose mondhatjuk egy szakmára, hogy megismertük, mindig vannak új dolgok és elfeledett régiek.
A mai oktatásról csak annyit az is pénzért folyik
Sajnos a megélhetés sok mindennek gátja az igazi művészetnek is, mert nem jut idő kísérletezni, azaz tanulni. Ezért van az, hogy a gyártok, művészek csak a divatos dolgokkal foglalkoznak. Ha egy formát meglátnak, és azt látják, hogy arra van, kereslet akkor azt gyártják.
Persze, hogy irritálja azt, aki először készítette, és még az a veszély is fenn áll, hogy az utánzó jobban fel van szerelve gépekkel és minőségileg jobb munkát végez.
A 19. és. 20. Század elején ezt könnyen megoldották, szinte mindenre szabadalmat jelentettek be, és az emberek védték dolgaikat.
Ma ki az, aki megengedheti egy szabadalom bejelentését?
Igen ezek kellemetlen dolgok, de azért az igazi alkotások megmaradnak.
A másik kellemetlen dolog, ha a dívat, őrület lecseng és megszűnik, a kereslet a dívat, cikkre akkor mi van.
Akkor az van, hogy kezdődik a verseny elölről, másban.
Persze ez mindig így volt, a múlt században is, gondoljunk Gorka Géza repedezett mázaira,
Kovács Margit, Kiss Roóz kerámia figuráira, Szász Endre porcelánjaira, mindegyiket utánozták, de az utánzókat nem tudjuk felsorolni.
Elkezdtem nézni a Netten egyes emberek munkáit és próbáltam megfejteni ezt a nagy vitát felkavaró kérdést.
A végén a következőre jutottam:
Igazi értéket csak az tud létre hozni, akiben meg van a saját kreativitása, megvan az arány és szín érzéke és valami olyan van benne, ami csak neki adatik meg.
Mi ez az adottság hát ez az?
Igen ez az, amit nem lehet utánozni és nem lehet tudni, hogy mi, miért fogja meg a másik embert illetve embereket.
A másik probléma, hogy legtöbben igazán a szakmát se ismerik, abból kiragadnak egy-egy részt, azt alkalmazzák, jól, rosszul és abból próbálnak megélni, és közbe, amiről az előbb írtam az-az adottság is hiányzik.
Pedig a szakmákat megismerni állandó tanulásból áll, sose mondhatjuk egy szakmára, hogy megismertük, mindig vannak új dolgok és elfeledett régiek.
A mai oktatásról csak annyit az is pénzért folyik
Sajnos a megélhetés sok mindennek gátja az igazi művészetnek is, mert nem jut idő kísérletezni, azaz tanulni. Ezért van az, hogy a gyártok, művészek csak a divatos dolgokkal foglalkoznak. Ha egy formát meglátnak, és azt látják, hogy arra van, kereslet akkor azt gyártják.
Persze, hogy irritálja azt, aki először készítette, és még az a veszély is fenn áll, hogy az utánzó jobban fel van szerelve gépekkel és minőségileg jobb munkát végez.
A 19. és. 20. Század elején ezt könnyen megoldották, szinte mindenre szabadalmat jelentettek be, és az emberek védték dolgaikat.
Ma ki az, aki megengedheti egy szabadalom bejelentését?
Igen ezek kellemetlen dolgok, de azért az igazi alkotások megmaradnak.
A másik kellemetlen dolog, ha a dívat, őrület lecseng és megszűnik, a kereslet a dívat, cikkre akkor mi van.
Akkor az van, hogy kezdődik a verseny elölről, másban.
Persze ez mindig így volt, a múlt században is, gondoljunk Gorka Géza repedezett mázaira,
Kovács Margit, Kiss Roóz kerámia figuráira, Szász Endre porcelánjaira, mindegyiket utánozták, de az utánzókat nem tudjuk felsorolni.
2009. július 25., szombat
Tegnap olvastam, hogy az újpesti üveggyárban kifolyt az üveg.
Az újpesti üveggyárban én is dolgoztam több alkalommal.
A hírekben említett kemencének voltam üzemvezetője is.
Sajnos csak annyit tudok, ami a hírekben megjelent, azt se tudom mi volt az ok, és hol történt a baj a kemencénél. A fényképek ugyan engednek következtetni. A hírekben azt mondták, hogy 8 autóval, 40 fővel próbálták hűteni a forró üveget.
Nem tudom, hogy hogyan sikerült e megállítani az üvegfolyást, de vízhűtéssel önmagába szinte lehetetlen megfékezni. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha jó hővezető anyaggal próbáljuk eltömni a nyílást és azt hűtjük pl.: acélcsövekkel, lemezekkel. A gyakorlat sajnos az, hogy az üveg addig folyik, míg nyílás tart.
A közvetlen vízfecskendezésnek még van egy másik veszélye, hogy a forró kádkövekre érve azokat elrepeszti és tovább növeli a nyílást.
A folyás helyszínéhez nagyon nehéz hozzá férni ilyen esetben, mert a szűk hely mellett több száz fokos meleg van. / A kemencében az üveg 1480 fok körül olvad a kifolyó üveg is olyan hőfokú. /
Ezeket a kemencéket úgy kell elképzelni, hogy középen van egy nagy tér, mint egy szoba, majd tengelyben ebből nyílik egy kisebb. A két tér középen fallal el van választva és alul van egy nyílás, melyet átfolyónak hívunk. Itt folyik át az üveg az olvasztótérből a munkakádba. A keveréket melyből az üveg lesz, a kemence hátsó oldalán adagolják. A kész üveg kivétele a kemencénél a munkakádból történik.
A terek elvileg vízszintesen is el vannak választva. Alul kádkövek határolják / ebben olvad ez üveg /, míg felül hőállótéglából kifalazott tűztér van. / ahol az olvasztáshoz szükséges hő képzése történik /.
A kemence mellett két oldalon vannak a hőcserélő kamrák. A kamrákban rácsszerűen tűzálló téglák vannak elhelyezve. A kamrák 20-30 percenként váltják funkciójukat, hol felmelegednek a távozó füstgáztól, hol felmelegítik a bennük áthaladó levegőt, erre azért van szükség, mert ha a gázt szobahőmérsékletű levegővel égetnénk el, akkor azonos gázmennyiségnél sokkal alacsonyabb égési hőmérsékletet érnénk el. A hőcserélő kamrákat egy úgynevezett égőnyak köti össze a kemencével, melyhez csatlakoznak a „gázégők”. Ahogy az égéshez szükséges levegőt is 20-30 percenként váltjuk úgy a gáz befújást is, így a kemence tüzelése, hol jobbról, hol balról történik.
Az olvasztóteret azért választják el a munkakádtól, mert az olvasztótérben intenzív áramlások vannak és emiatt az üvegolvadék nem tud letisztulni, míg a munkakádban nincs közvetlen fűtés és emiatt az üveg szép lassan tud tisztulni.
A kádkövek melyben az üveg olvasztás és az üveg pihentetése történik, egy-egy kemence ciklus alatt beleolvadnak az üvegbe. A kádkövek magas alumínium és cirkon oxid tartalmú anyagok, melyek az üveg olvadéknak nagyon ellen állóak ezért a beolvadás csak 3-5 év alatt történik meg az üveg összetételtől és az olvasztási hőmérséklettől függően. Ha az üveget analizáljuk, akkor a beolvadásból származó anyagok szinte kimutathatatlanok.
A kádkövek 30 cm szélesek cseréjüket általában akkor szokták elvégezni, amikor 1/4 –re elkopnak. Mivel a kádkövek nagyon drágák és a munka is sokba kerül ezért az üzemeltetők végsőkig húzzák a kemencék átépítését. A kemencék kádköveinek hűtésével az előbb említett folyamatot lehet, csökkenteni ezért minden kemencén ezt alkalmazzák is. Az kemence ciklusok végén a hűtés kimaradása nagyon veszélyes lehet. A ciklus végén szinte folyamatosan ellenőrizni kell a kádköveket.
26 éve Vácon volt egy hasonló eset. Ott a kifolyt üveg, amivel találkozott mindent megolvasztott. A szellőzés méteres acélcsövei, korlátok szinte elolvadtak.
A váci eset még szerencsés volt, mert a hídnál folyt ki az üveg és a hídba lévő acél hűtőcsövek külső hűtése vízsugárral eredményes volt és sikerült lefagyasztani az üveget a folyás helyén.
Az üveg kifolyást egy áramszünet okozta, vízkimaradással együtt. Víz kimaradásra is fel volt készítve a rendszer, de a sors úgy hozta, hogy pont akkor tartották karban a víztornyot.
Vácon sikerült a kemencét leállás nélkül helyre állítani.
Az újpesti üveggyárban én is dolgoztam több alkalommal.
A hírekben említett kemencének voltam üzemvezetője is.
Sajnos csak annyit tudok, ami a hírekben megjelent, azt se tudom mi volt az ok, és hol történt a baj a kemencénél. A fényképek ugyan engednek következtetni. A hírekben azt mondták, hogy 8 autóval, 40 fővel próbálták hűteni a forró üveget.
Nem tudom, hogy hogyan sikerült e megállítani az üvegfolyást, de vízhűtéssel önmagába szinte lehetetlen megfékezni. Eredményt csak úgy lehet elérni, ha jó hővezető anyaggal próbáljuk eltömni a nyílást és azt hűtjük pl.: acélcsövekkel, lemezekkel. A gyakorlat sajnos az, hogy az üveg addig folyik, míg nyílás tart.
A közvetlen vízfecskendezésnek még van egy másik veszélye, hogy a forró kádkövekre érve azokat elrepeszti és tovább növeli a nyílást.
A folyás helyszínéhez nagyon nehéz hozzá férni ilyen esetben, mert a szűk hely mellett több száz fokos meleg van. / A kemencében az üveg 1480 fok körül olvad a kifolyó üveg is olyan hőfokú. /
Ezeket a kemencéket úgy kell elképzelni, hogy középen van egy nagy tér, mint egy szoba, majd tengelyben ebből nyílik egy kisebb. A két tér középen fallal el van választva és alul van egy nyílás, melyet átfolyónak hívunk. Itt folyik át az üveg az olvasztótérből a munkakádba. A keveréket melyből az üveg lesz, a kemence hátsó oldalán adagolják. A kész üveg kivétele a kemencénél a munkakádból történik.
A terek elvileg vízszintesen is el vannak választva. Alul kádkövek határolják / ebben olvad ez üveg /, míg felül hőállótéglából kifalazott tűztér van. / ahol az olvasztáshoz szükséges hő képzése történik /.
A kemence mellett két oldalon vannak a hőcserélő kamrák. A kamrákban rácsszerűen tűzálló téglák vannak elhelyezve. A kamrák 20-30 percenként váltják funkciójukat, hol felmelegednek a távozó füstgáztól, hol felmelegítik a bennük áthaladó levegőt, erre azért van szükség, mert ha a gázt szobahőmérsékletű levegővel égetnénk el, akkor azonos gázmennyiségnél sokkal alacsonyabb égési hőmérsékletet érnénk el. A hőcserélő kamrákat egy úgynevezett égőnyak köti össze a kemencével, melyhez csatlakoznak a „gázégők”. Ahogy az égéshez szükséges levegőt is 20-30 percenként váltjuk úgy a gáz befújást is, így a kemence tüzelése, hol jobbról, hol balról történik.
Az olvasztóteret azért választják el a munkakádtól, mert az olvasztótérben intenzív áramlások vannak és emiatt az üvegolvadék nem tud letisztulni, míg a munkakádban nincs közvetlen fűtés és emiatt az üveg szép lassan tud tisztulni.
A kádkövek melyben az üveg olvasztás és az üveg pihentetése történik, egy-egy kemence ciklus alatt beleolvadnak az üvegbe. A kádkövek magas alumínium és cirkon oxid tartalmú anyagok, melyek az üveg olvadéknak nagyon ellen állóak ezért a beolvadás csak 3-5 év alatt történik meg az üveg összetételtől és az olvasztási hőmérséklettől függően. Ha az üveget analizáljuk, akkor a beolvadásból származó anyagok szinte kimutathatatlanok.
A kádkövek 30 cm szélesek cseréjüket általában akkor szokták elvégezni, amikor 1/4 –re elkopnak. Mivel a kádkövek nagyon drágák és a munka is sokba kerül ezért az üzemeltetők végsőkig húzzák a kemencék átépítését. A kemencék kádköveinek hűtésével az előbb említett folyamatot lehet, csökkenteni ezért minden kemencén ezt alkalmazzák is. Az kemence ciklusok végén a hűtés kimaradása nagyon veszélyes lehet. A ciklus végén szinte folyamatosan ellenőrizni kell a kádköveket.
26 éve Vácon volt egy hasonló eset. Ott a kifolyt üveg, amivel találkozott mindent megolvasztott. A szellőzés méteres acélcsövei, korlátok szinte elolvadtak.
A váci eset még szerencsés volt, mert a hídnál folyt ki az üveg és a hídba lévő acél hűtőcsövek külső hűtése vízsugárral eredményes volt és sikerült lefagyasztani az üveget a folyás helyén.
Az üveg kifolyást egy áramszünet okozta, vízkimaradással együtt. Víz kimaradásra is fel volt készítve a rendszer, de a sors úgy hozta, hogy pont akkor tartották karban a víztornyot.
Vácon sikerült a kemencét leállás nélkül helyre állítani.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
