Holdra szállás

Tegnap volt, hogy negyven éve ember lépett a holdra.
Én akkor Pápán voltam katona.
Társalgóban néztük végig a holdra szállást. Ahogy néztük a TV éreztük, hogy valami nagyon nagydolog történik, melynek részesei vagyunk. Majd teltek az évek és ma már azon vitatkozunk, hogy megtörtént vagy sem.
Én azon szerencsések közé tartozom, akik ennek az útnak, vagy a következők egyikének produktumát kezében tarthatták, azaz kézbe vehettem egy lehozott hold kőzetet.
Ez úgy történt, hogy 1971-ben a Tungsramnál dolgoztam és kiküldtek 18 társammal a Corning céghez tanulni.. A kiküldetés célja az volt, hogy a Tungsram által megvásárolt Ribbon üveggyártó gép kezelését és üzemeltetését megtanuljuk
A Corning cég, mint minden eladó tejben-vajban fürösztött bennünket. Ennek keretén belül egyszer előadást tartottak nekünk az Apollo programról és a holdra szállásról. Eredeti dia felvételeken mutatták be a program egyes állomásait a kezdetektől a holdra szállásig.
A Corning cég több amerikai vállalattal együtt tevékeny résztvevője volt az Apolló programnak ezért a program összefoglaló anyagát a NASA nekik is megküldte.
Ugyancsak kaptak a hold kőzetekből is vizsgálatra, mivel a cégnek komoly laboratóriumi gyakorlata volt a kőzetvizsgálatokban. Egy ilyen vizsgálatra szánt kőzetet vehettünk kezünkbe, melynek kezünkre tapadt része az egész programra vetítve több millió dollár volt.
Amerikában akkor is és most is mindent pénzben mérnek. „Ezért hát egyszer így lettem milliomos.”

Kerámiába - üveg

Gondolkoztam, hogy a mai nap milyen titokról írjak. Lassan kifogyok az ötletekből./ De nem kell még örülni./ Talán a sort a kerámiába üveg sorral folytatom. Ha jól emlékszem a hatvanas években elég sokan foglalkoztak ezzel a témával. Próbáltam az Neten utána nézni, de nem találtam érdemlegeset.
Pedig emlékszem a szakmát ez a téma nagyon foglalkoztatta.
A probléma az volt, hogy azonos hő tágulású kerámiát és üveget nem találtak, így a két összeolvasztott anyag a lehűtés során elrepedt.
Fusing technikával foglalkozva az - az ötletem támadt, hogy ez a probléma feloldható úgy is, hogy a két anyag között csak fizikai kapcsolatot alakítunk ki.
Következőképpen jártam el korongon elkészítettem egy tányért./ Természetesen bármit lehet készíteni. /A tányérban középen helyet hagytam ki az üvegnek. Kiégettem majd bemázaztam az üveg helyén a mázat letöröltem és ismét kiégettem. Az így elkészült tálba két üveget beszabtam / alulra és felülre /, majd az üvegeket összeolvasztottam. Természetesen az üveg kerámia csatlakozásnál formaleválasztót használtam. Ugyan ez a technika fémekkel is meg oldható, csak itt az üvegbe lehet a fémet befogni, mert míg a kerámiáknak kisebb a hő tágulása addig a fémeknek nagyobb, mint általában az üvegeké.
Az anyagok hő tágulása miatt a két anyag között keletkezett hézag a hőmérsékletváltozásokat mindenkor kompenzálni is tudja. / Természetesen az említett kapcsolat a modern ragasztok korában ma már létrehozható. Ragasztás esetén az említett kompenzáció azonban nem mindig működik./

A felső tányér van Fusing technikával készitve.

Irizáló üvegek

A titkok sorát folytatva beszélnünk kell az irizáló üvegről. Az ókori üvegeknél jó ideig az üveg elöregedésének vélték a színváltozást, ami régi üvegeken megjelent. A mesterségesen készített irizáló üveg Zahn György zlatnói üveggyáros találmánya, melyet először az 1873. évi bécsi kiállításon mutatott be. A találmány lényege, hogy gyöngén izzó üveget onsó gőzének tett ki. Vajon ezt a technikát az ókorban is ismerték?

Mára már újabb és újabb technikákat dolgoztak ki az irizáló hatás elérésére / a forró üvegre fémvegyületeket fújnak redukáló szerrel, vagy fémet gőzölnek az üvegre/.

A magyar üvegművészek közül Horváth Márton irizáló üvegből készült edényei - vázái, tálai, poharai a legjelentősebb alkotások az irizáló üvegek körében.

Nagyüzemileg sík üvegben is gyártják már az irizáló üvegeket, melyeket üvegkereskedésekben be is szerezhetünk.
Az irizáló sík üvegeket használhatjuk lámpa és dísztárgy illetve üvegékszer készítésre.

Ebből mutatok be egy két képet saját készítésben:

Eozin

Két napja a titkokról írtam.
A sort lehet folytatni Titok volt a gubbioi fémlüszter - máz is/ utolsó darabokat a 16. században Georgio Andreoli mester készítette/.
Wartha Vince /1844-1914 / a 19. században készítette Pécsen az első eozinnal díszített fajanszokat.
Felfedezésével, az eozinnal megoldódott a gubbiói fémlüszter-máz (más néven bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titka. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal a pécsi Zsolnay porcelángyárat tette világhírűvé.
A titok megfejtődött csak most Pécsen őrzik.

Elmélkedés az üvegről.

Az üveg mint anyag mai napig nagy titok.
Még sok meglepetést tartogathat, mivel igazából még nem ismerjük.
Már elődeinket is foglalkoztatta ez.
Mi közben az aventurin üvegről keresgéltem a Neten a következőt találtam
Például Jókai Mórnál.
A Jövő század regényében a következőket írta:
Az üvegcsinálás tudománya ötezer éves. Mennyi új titok lett azóta fölfedezve, s mennyi régi titok lett eltemetve, mely új feltalálásra vár. Ilyen eltemetett titok az aventurin üvegmely átlátszó aranyércnek tetszik. Nem találhatjuk ki, hogyan készítették Pompéjiban. Fogsz emlékezni egy történelmi adomára. Egyszer Severus császárhoz egy tyrrhenumi edénygyáros egy pompás üvegurnát vitt ajándékba. A császárt meglepte a mű szép színe, alakja és művészi díszítése. Gazdagon megajándékozá a művészt. Akkor az még egyszer kezébe vette az üvegedényt, s teljes erejével földhöz vágta azt. De az üveg nem törött össze, csak behorpadt! A művész egy kalapácsot vett elő, s a horpadást újra kikalapácsolta. Ekkor Severus azt kérdé tőle: „Ismeri még rajtad kívül más is ez üveg előállításának titkát?” – „Senki.” – „Akkor vigyétek, lictorok, vágjátok le a fejét; mert ha e találmány elterjed, minden arany és ezüst elveszti az értékét.” S a hajló üveg feltalálóját megnémíták örökre. – Jól van, ez grammatikai mese. – De annyit már tudunk, hogy a tiszta borax üvege nyújtható és hajtható. A chloromelan üvege is nagymértékben hajlós. De hallgass meg még egy történetet. Ne légy türelmetlen. A tizenhetedik században egy római sírban találtak egy szarkofágot, és abban egy urnát üvegből. Az urna egy láb magas, belül sötétkék üvegből van; melyet kívülről homályos fehér üvegburkolat takar; ezt ismét művészi alkotású domborművek ékesítik, jelenetek a mítoszvilágból. A régészek még ma is vitatkoznak fölötte, hogy Thetis és Peleus, vagy Hercules és Alceste regéje van-e rajta örökítve, valamint, hogy a felírástalan szarkofágot a vázával együtt Nero szentelte-e Poppaeának, vagy Severus Mammaeának? Az üveg váza a Barberini-múzeumba került, akkor éppen egy Barberini levén a pápai trónon. Ezt a múzeumot később elkótyavetyélték, s a vázát megvette Hamilton, Hamiltontól megvásárolta ezer guineaért Portland herceg. A régészek előtt hírhedett a Barberini üvegváza. Egyszer annak a hírhedett Lloydnak a fia, kinek nevéről a kereskedelmi társulatok céget csináltak (a fiú nagy korhely volt!), fogadott a korhely pajtásaival, hogy ő olyan genie-csínyt fog elkövetni, amiről az egész világ fog beszélni, s melyet még az utókor számára is fel fognak jegyezni. Mi volt e csíny? Az, hogy részeg fővel nekiment a múzeumban a Barberini-vázának, s azt állványostól feldöntötte. Ennek a hírhedett remekműnek az összetörése csakugyan világhírűvé teheti az embert. De várj! A levert üvegváza nem törött össze, csak behorpadott! – Ez tény. – Tehát a lefejezett feltaláló üvegedénye megvan. Nem mese, hogy az üveg hajlítható, kovácsolható. Csak az a kérdés, mi ennek a titka? Járj utána! Keresd meg! Találd ki! Hiszen mesterséged az.
Az aventurin üveget az óta már ismét gyártják. /Magyarországon 1940-s években Veress Zoltán, már készített aventurin üveget. Összetételét és gyártási technológiáját is leírta./

Ma már vásárolhatunk is aventurin sík üveget.
Az alábbi tál abból készült:

A törhetetlen üveg az még a jövő titka. Ahogy Jókai írta: Keresd meg! Találd ki!

Az elmúlt napok mozgalmasak voltak. Múlt héten, csütörtökön a felhőszakadásban beáztunk. A kémény mellett hiányzott egy cserép, valamikor eltörhetett és lefújta a szél.
Pénteken sikerült megcsináltatnom.
Alig, hogy a javítással elkészültek, már jött az újabb vihar, ez már kevesebb vizet hozott, de sokkal több villámlással járt.
Az egyik villám hangja olyan volt mintha itt csapott volna be.
A hang olyan volt mintha nagyon magasról egy tábla vaslemezt ejtettek volna le.
Körülnéztem, de nem láttam nyomát.
Aztán jöttek a gondok a hordozható telefon, TV adapter, Internet modem, kamera rendszer mind meghalt.
Szerencsére mára a kamera rendszeren kívül a többit sikerült megcsináltatnom.
Mivel az utcában sokan ugyan így jártak ezért a megnyugodtam, hogy a villanyvezetékbe csapott az villám.
De azért nézelődtem tovább egyszer csak megláttam a szomszédom kéményét.
A kémény fedőlap betonból készült és betonból van rajta két ív mely arra hívatott, hogy a kéménybe ne essen be az eső.
Hát ez a beton rész ripityára törött és repedések vannak rajta, melyek ki vannak nyílva, mint a tubarózsa. A villám hő hatása ezek szerint olyan nagy volt, hogy a beton is megolvadt.
Szóval az ember érzései nem csalnak, mert amikor a csattanást hallottam akkor már tudtam, hogy hozzánk csapott a villám.
Belegondolva a dolgokba még szerencsésen megúsztuk, mert a ház le is éghetett volna.

Spanyolviasz

Ma olvastam:

"A BKV kísérleti jelleggel mától bevezeti egyes buszjáratain az első ajtós felszállási rendszert. Ennek lényege, hogy a buszokra csak az első ajtónál lehet felszállni, ezzel egy időben az érvényes jegyet, bérletet fel kell mutatni. A jeggyel nem rendelkező utasok a járművezetőnél megvehetik azt 400 forintért. Az utazási jogosultságot valamennyi esetben az első ajtónál álló jegyellenőr vizsgálja, illetve a bevezetés kezdeti szakaszában besegít a járművezetőnek a jegyértékesítésben. A leszállásra a második és harmadik ajtónál lesz lehetőség. Biztonsági őrök felügyelnek arra, hogy ezeken az ajtókon ne szálljanak fel utasok."

Amikor fiatal voltam a biztonsági őrt úgy hívták, hogy kalauz.
Szerintem, nem kell kísérletezni ez a rendszer majd egy évszázadon át működött. Az is bevált, hogy a kalauz hátul ült és elöl lehetett leszállni.